112984. lajstromszámú szabadalom • Készülék szabásméret vételéhez és eljárás szabásminta készítésére

— 3 — működőén beállanak. A (28) és (28') tagok (29) és (29') végei a karluk szélét jelzik, míg a (16) jel a váll legszélsőbb pontját mutatja. Miután a beállítás megtörtént, a 5 hosszirányban változtatható pántokat beállított helyzetükben a csavarok meghúzásával rögzítjük. Mivel az egyes tagok hosszmért ék-beosztással ellátottak, az egyes méretéket le tudjuk olvasni. 10 A személyről a készüléket az önműködően záródó kapcsok oldása után levehetjük. Valamennyi negyedben az (5) és (6) tagok közötti különböző hosszúságokat feljegyezzük; ugyanígy a (4) tagét is. Ez-15 után az (5) ós (6) tagokat a megfelelő (4) tag hosszára állítjuk be. Ily módon mindegyik negyed alsó felén oly derékszöget kapunk, melynek rövidebb szára a (4) tag, hosszanti szárai pedig az (1) és (1') tagok. 20 Hogy a készülék felső részét síklapra teríthessük az (A) és (D) negyedekben a (22), a i(C) ós (B) negyedekben a (8) tagot kell a (4) pántról oldanunk. Ez a 2. ábrán látható. Amint a felső részt kisimítottuk, 25 akkor a hátrész, (7) tagja az (1) pánt trgyenes folytatását képezi. A többi mozgatható tag a szögállását változtathatja, míg a rögzítettek a szögeiket megtartják. A szabadon mozgó tagok szögállásának 3Q változása határozza meg a (22) tag alsó részének a (4) tagból való eltávolodását. Az (1) és (7) tagokkal képezett egyenes a szabás alapvonalát képezi ós a kelme szálával kell, hogy egybeessék. Ehhez igazo-31 dik a többi mérték. A (22) tag a személyen a háton keresztbe fekszik. Ha e részt síkra kiterítjük, a <22) tag alsó része a mellkas (4) tagjától a mellkas alkata szerint felfelé 40 vagy lefelé eltávolodik, A (B) és (C) mellrészeken a (22') tag szögállása a i(4) pántéhoz képest nem változik, mivel ezt a (24) és (31) tagok eredeti helyzetében rögzítik. Ha e részt síkra 45 kiterítjük, akkor a (8) tag alsó része az 1) pánt végétől, felfelé vagy lefelé eltérő helyzetbe fog kerülni. A találmány épen ama felismerésen alapszik, hogy eme oldható tagoknak az eredetileg irögzített ponttól való elmozdulásából a kidomborodó részek nagyságára és fekvésének irányára tudunk következtetni. Ez mind a mell-, mind a hátrészre érvé-55 nyes, úgy hogy az eltolódás módjából a mell- és hátrészen felhasználandó kelme mennyiségére tudunk következtetni. Ezt az eredményt semmiféle mérték és szabásrendszer nem adja és mivel a mértékvételnél a legtöbb hiba az előálló hát- és 60 mellrésaek hamis megbecsüléséből adódik, ez okból ezzel a készülékkel és mértékvevő rendszerrel e hibákat kiküszöbölhetjük. Anélkül, hogy a találmány kereteit túllépnénk, a hátrószeket a mellső részeik.- 65 kel szimetrikusan is kialakíthatjuk. Mint már említettük, valamennyi negyed alsórészén a pántok egymással négyszögeket képeznek, melyek nagysága az (5) és '(6) kereszttagoik mérete szerint vál- 70 toaik. A rajz a legegyszerűbben készül, mert elegendő, ha az egyes tagok széleit követjük, eltekintve attól, ha berakást, vagy ráncokat akarunk készíteni. A karlukat 75 a (16) felső mutatók a (14) tagok, valamint (29) és (29') fejek helyzetéből rekonstruálhatjuk. Mivel a rajz olyan egyszerű, könnyeri lehet és érdemes is valamennyi negyed- 80 ről szabásmintát készíteni. Ebben az esetben a személy esetleges szabálytalan alkatát tökéletesen figyelembe vehetjük. Az eddig ismertetett készülék a derék és medence mértékét is megadja, ami nadrágok 85 és kabátok készítésénél is fontos. A nadrágokhoz azonban egyéb mértékre is szükségünk van. Eme méreteket a 3. ábra szerinti készülékkel vehetjük. Ez a készülék lényegileg két (34, 34') és 90 (35, 35') szögmérőből tevődik össze. A (34') kar a (35') hüvelybe tolható és a fogakba kapaszkodó (36) kilincsszerkezettel tetszőleges helyzetben rögzíthető. A szögmérő karjait hosszmértékbeosztás- 95 sal láttuk el. A mérték vételénél a (34', 35') karokat vízszintes helyzetben a lábak közé helyezzük olymódon, hogy a (34) és (35) karok a hát, illetve a has középvonalába kerüljenek. Ebben a helyzetben a 100 szögmérőket addig közelítjük egymáshoz, míg a (34) kar a has elülső, a (35) kar pedig a medence hátsó kiszögelését nem érinti. A i(34') és (35') karokon leolvasott hosszúság az ágyéktáj méretét adja. 105 A szögmérők hátoldalán, a szögek felezési vonala mentén (37) és (38) csőalakú tagok vannak, melybe fogazott (39) és (40) rudak tolhatók. E rudak végei szélesebbek és lekerekítettek. E rudak a (41) és (42) 110 kilincsszerkezettel rögzíthetők. A (37) és (38) csövek, valamint az azokba tolt rudak is hosszmértékbeosztással ellátottak, úgy, hogy ha azok a személyt érintik, azokkal