112947. lajstromszámú szabadalom • Asztali tekejáték

— 2 -bá-sra vehető ki a vályúból. Ez a játék, természetesen, többféle szórakoztató kombinációt enged meg. Ily játék egyik példaképem kombinációja a kövekező: Az 5 asztalon, pl. egy piros ós két fehér labdával játszunk, melyen két, vagy több játékos vesz részit. A dákóval a piros golyót lökjük az egymás melletti két fehér golyó felé, melyek széjjelfutnak. Ha a pi-10 ros golyó mindkét golyót egyidejűleg cl nem találja, akkor, pl. a játékos a játékot nem folytathatja és a következő játékosra kerül a sor. Ha a lökéssel mindkét golyót eltalálta, de egyik sem esik valamely 15 lyukba, javára egy pontot kap, de a játékot nem folytathatja. Ha azonban golyók esnek a fehér szegélyű lyukakba, akkor (annyi pontot kap javára, minit amily értéknek a lyuk felel meg. A fehér szie-20 gélyű lyukba esett golyó a vályúba gurul, melyből a játékos kiemeli és azzal tovább játszik, míg a fekete szegélyű lyukba esett golyót tolattyü zárja el, mely csak pénzbedobásra nyílik meg, mire a golyó a vá-25 lyuba gurul és a következő játékos foly^ tatja a játékot. Természetes, hogy a játékszabályzat különbözőképpen változtatható ós kombinálható, 30 A feketeszegélyű (el) lyukakon keresziülesö és az (f) gyűjtőmedencéből a (gl) vályúba való gurulásának mleggátlására való szerkezet kiviteli példáját a 4. ábra vázlatosan tünteti fel, mely tetszés sze-35 rinti módon módosítható, vagy más hasonló szerkezettel helyettesíthető. A 4. ábra szerint a (gl) vályú előtti (f) gyűjtőmedence a (h) tolattyúval vagy ráccsal van lezárva, mely a golyónak a vályúba 40 való gurulását gátolja. A (h) toLattyú megfelelően hajlított kétkarú emeltyűvel van összekötve, melynek vízszintes (i) karja a fenéklapra erősített (k) állványban mérlegszerűen van beakasztva, míg 45 függőleges (il) karja a szög alatt lehajlított (i2) csatornaalakú vezetékben végződik. E csatorna fölött az asztal felső lapjának nyílásával összekötött megfelelően hajlított (kl) cső torkol, melyben a nyí-50 ^sba dobott kemény pénzdarab, pl. kétfilléres, lefelé gurul. E csőből a pénzdarab a, kétkarú emeltyű (i2) vezetékébe esik és e terhelés tartama alatt az emeltyű forgáspontja körül átbillen. Az emeltyű (i) 55 és (il) karja közötti áttételi viszony olyan, hogy az (i2) vezetékre eső pénzdarab súlya alatt az emeltyű annyira átbillen, hogy a felemelt (h) tolattyú az (f) gyűjtőmiedeneét megnyitja, úgy, hogy a feketeszegélyű lyukba lökött és itt visszatartott 60 golyó a (gl) vályúba gurul. Mihelyt a pénzdarab a vezetékből leesett, az emeltyű eredeti helyzetébe visszatér. A vezeték vége alatt a leeső pénzdarab vezetésére való helytálló (1) csatorna van 65 ós a csatorna alatt az (m) csap körül forgatható szög alatt elrendezett háromszögű himba. A himbának felfelé nyúló (n) ágának kétoldalt pénzbevezető csatornája, (nl) és (n2) ága alatt pedig (o, ol) pecek 70 van, melyek a himba lengő mozgását határolják. A himba alatt két oldalt egy-egy (p, pl) fiók van, melyek kívül kulccsal elzárhatók. Az emeltyű (i2) vezetékéből leguruló 75 pénzdarab az (1) csatornában vezetve, a rajz szerint a himba egyik oldal vezetékében vezetve az (ml) himbaágra esik, a himba (m) forgáspontja körül forgást végez, míg az (o) ütközőhöz ütközik és ekkor 80 a pénzdarab a jobboldali (pl) fiókba esik. A himba e helyzetében addig marad, míg a vályú előtt visszatartott következő golyó szabaddá tételére újabb pénzdarab esik az (il) emeltyűkar (i2) vezetékébe. Ez 85 a pénzdarab azonban a himba e helyzeténél másik oldalvezetékében vezetődik és az (n2) himbaágról a baloldali (p) fiókba si k. A himba tehát a helytelen lökés után fizetendő pénzdarabokat váltakozva majd 90 az egyik, majd a másik fiókba tereli. Ilykép lehetséges, hogy az egyik fiók pénztartalma az asztal használati díja legyen, míg a másik fiók pénztartalmát, a játékszabálynak megfelelően, máskép eloszt- 95 ják. A pénzelosztó berendezés esetleg mellőzhető, mely esetben a pénzdarabok egvetlen. egy fiókba esnek. { Szabadalmi igények: 1. Asztali tekejáték, melynél az asztal ioo felső lapjában tetszés szerinti elrendezésű, a billiárdgolyó átmérőjének megfelelő, optikailag egymástól megkülönböztethető lyuksorozat van, azzal jellemezve, hogy az asztal felső játéklapja 105 és az asztal eleje felé lejtős fenéklap közötti teret válaszfal két térre osztja, melyek egy-egy lyuksorozattal közvetlenül vagy gurulópálya közvetítésével közlekednek, mely terek az asztalból no kinyúló vályúkban végződnek, melynél az egyik lyuksorozattal összekötött tér és vályú között, emeltyűszerkezetre dobott kemény pénzdarab megterhelé-