112924. lajstromszámú szabadalom • A keret kapcsolata a kerekekkel, különösen gépjárműveknél

— 125 — tődnek. A felső csatlórudat továbbá az (f) csavarrugó útján az (e) tengelydarabra erősített (el) ágyazóbak ellen rugózitat­juk. Az (e) tengelydarab közepén továbbá 6 felfelé irányuló, villaalakú (e2) ágyazó­bak van, melyre az (a) keretet a (g) csap segélyével felfüggesztjük. A keret két hossztartójához e célból a felgörbített (al) haránttartót erősítjük, úgy hogy a 10 keretnek a (g) csappal meghatározott for­gástengelye a keret hossztartói felett fek­szik. A hátsó tengelynél a további (a2) ha­ránttartóra mereven vagy rugalmasan 15 erősítjük a (h) differenciálművet. A hátsó kerekeket az (il, i2) lengő féltengelyeken ágyazzuk, melyek pl. a kerekekkel együtt a járműnek egy középfekvésű hossztenge­lye körül lengenek. Mindegyik féltengelyt 20 egy-egy, pl. vezetésnélküli (kl, k2) te­kercsrugó segélyével rugóztatjuk a kereí ellen, még pedig közvetlenül a keret hossztartói ellen. Amint látható, a keretet csak három 25 ponton függesztettük a tengelyekre, még pedig a mellső tengelynél a (g) csap ré­vén az (0) pontban, a hátsó tengelynél pedig a (kl, k2) tekercsrugók révén a (KI, K2) pontokban. A keretnek ennélfogva 30 csavarodásmentes ágyazása van, mint­hogy az csupán a hátsó kerekek mozgását követi, a külön-külön szabadon mozgó mellső kerekek mozgásától ellenben füg­getlen. A kocsiszekrény hajlási tengelye 35 az (0) ponttól a (P) pont felé halad, aho\ is (P) az (il, i2) lengő féltengelyek met­széspontja a jármű hosszközépsíkjával. A (g) csap tengelye, valamint a lengő félten­gelyek csuklóinak tengelye célszerűen egy 40 síkba esik ezzel az (O—P) egyenessel. Minthogy ez az egyenes a kocsiszekrény (S) súlypontja közelében halad, az utób­biban ható centrifugális erő a kocsiszek­rénynek csak csekély oldalrahajlását 45 idézheti elő. A kocsiszekrénynek a mellső kerekek rugózásától független felfüggesztése1 sze­repel a 2. ábra szerinti elrendezésnél is. A mellső kerekeket ebben az esetben egy-egy 50 (1) csatlórúd és az (m) lemezrugó vezeti, mely utóbbit az (ml) pontban csuklósan ágyazzuk a kereten, illetve az (a) kocsi­szekrényen. Hasonlóképen az (1) csati ó­rudakat is csuklósan erősítjük a kocsi 55 szekrényhez. Ezáltal a kerekeknek a ko­csiszekrény felfüggesztéséitől független rugózatát kapjuk ugyan, a kocsiszekrény harántlengéseinél azonban a csatlórudak a kerekeket is kényszerművesen elállítják. A hátsó tengelyt, pl. a 2. vagy 1. ábra 60 szerinti változattal kapcsolatban, a 3. ábra szerint képezhetjük ki. Az (il, ,i2) lengő féltengelyeket a (h) differenciáltoktól oldalt, az (nl, n2) csapokban ágyazzuk. A harántlengések tengelye ebben az esetbon 65 körülbelül a (Pl) pontban van, vagyis egyrészt a kerekek és a talaj érintkezési pontjain, másrészt a lengő féltengelyek csuklóin átfektetett egyeneseknek kb. a metszéspontjában. Minél messzebb távo- 70 lódnak egymástól az (nl, n2) csuklók, an­nál stabilabb eszerint a jármű a haránt lengésekkel szemben. A 4. ábrán az (a) keretet (gl) gömb­csukló révén az (e) mellső tengely (e2) 75 ágyazóbakjára függesztjük fel. A tengely és keret között továbbá pl. hengeres (p) gumipuffereket alkalmazunk, melyeket egyrészt (r) csaprúd révén a tengelyre erősített két (ql, q2) ütköző közé fogunk 80 be, másrészt a keretre erősített i(s) bak furatában ágyazunk. A gumipuffert kerü­leti felületén célszerűen az (s) ágyazó­bákhoz vulkanizáljuk és úgy rendezzük el, hogy középtengelyük, illetve az (r) csap- 85 rudak középtengelye érintőlegesen halad­jon a (gl) gömbcsuklóból húzott sugarak­hoz képest. Amikor a keret a (gl) gömb­csukló körül kileng, a gumipufferek hosz szuk irányában állnak igénybevétel alatt. 90 A gumipufferek egyszersmind azokat az erőket is rugalmasan felveszik, melyek a tengelyt a kerethez képest a (gl) gömb­csuklón áthaladó függélyes tengely körül elfongatni igyekszenek. Ezáltal egyrészt a 95 menetirányban ható lökéseket tompítjuk, másrészt a kormányzott kerekek számára nagyobb verési lehetőséget biztosítunk. A gumipufferek méretezésével mindig mó­dunkban van a tengely és keret közti csil- io( lapításnak, illetve rugózásnak a minden­kori viszonyok szerinti megválasztása. Bi­zonyos körülmények között egyszerű ru­galmas ütközők elégségesek a keret és a tengely között, így pl. az 1. ábra szerinti 10E kerethossztartók alatt elrendezett, a ke­rethez vagy a tengelyhez erősített gumi­pufferek, melyek az említett két rész vi­szonylagos kilengését egymással szemben határolják. m A kerekek rugózása, mely ebben az esetben pl. a két (dl, d2) csatlórúd között elhelyezett (fl) tekercsrugók útján törté­nik, ismét független a kerettől, vagyis a kerekek felfelé kilenghetnek, anélkül, in hogy eközben a keretet kényszerművesen terhelnék. A rugóerőket mindenekelőtt a tengely veszi fel és egyenlíti ki. A rugó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom