112921. lajstromszámú szabadalom • Földszintes vagy emeletes épület

— 59 — kor, mint a 20. és 21. ábrák mutatják, nem használunk minden egyes ajtónyíláshoz külön (12) keretet, hanem oly (14) keretet használunk átmenő ajtókeretként, amely 5 a (2) falaknak egymás mögött fekvő (7) áttöréseit körülveszi. A két egymás mögött fekvő, egyterű építőelemnek egymástól való (15) távolsága pl. akkora lehet, hogy a (16) esővízlevezető csatornák benne el-10 helyezhetők. II. Az egyterű építőelemeknek épületekké való összerakása. A 2a. és 2b., valamint a 3a—h- ábrák, példaképen, az egyterű építőelemeknek 15 földszintes vagy emeletes épületekké való összerakásának néhány módját szemléltetik, melyek tetszőleges alaprajzhoz igazodnak. A 3a—d. ábrákból egyúttal kitűnik, hogy az állandóan megismétlődő, 20 egyenlő alaprajzú és magasságú, egyterű elemek alkalmazása ellenére sem kapunk egyhangú építési módot, hanem olyat, mely a mindenkori alaprajzi viszonyoknak megfelelőn, a legváltozatosabb tagolt-25 ságot engedi meg. A 2a. ábra, alaprajzban és vázlatosan, két egyterű (17, 18) építőelemet szemléltet, mely elemek egymás mögött, egymáshoz képest eltoltan fekszenek. Az elemek kö-30 zött nincs összekötő ajtó. A 2b. ábra, ugyancsak alaprajzban és vázlatosan, három egymás mögött, ill. egymás mellett eltoltan fekvő (19, 20, 21) cellát szemléltet. A 3a. ábrában axonometriásan ábrázolt, 35 egyszerű cellából épült, a 3b. ábrán axonometriásan és a 3e. ábrán alaprajzban látható, egyhelyiségű hétvégi ház. A (21) lakóhelyiséget az ajtó felőli, valamint tőle a rajzban balra fekvő oldalon az ehhez 40 csatlakozó fal mentén (22) veranda veszi körül- A veranda szabványos részlemezekből összerakott, hordképes (23) lemezből áll, mely egyoldalt a (21) építőelem függélyes falain van megtámasztva és azon-45 kívül pl. a (24) oszlopra és a (25) keretre is támaszkodhat. A (25) keret üvegfal is lehet. Már azáltal is, hogy a verandát szabadon csatlakoztathatjuk az egyterű építőelemhez, az építőelem állandó alakja 50 ellenére, sokféle alaprajzot kaphatunk. Emellett a veranda a hasznos területet növeli. Földszintes, többhelyiségű épület axonometriás képét és alaprajzát szemlélteti a 55 3c. és a 3f. ábra. Az épület két egyterű, egymáshoz képest eltolt (26) és (27) építőelemből áll. Az építőelem tetősíkjának magasságában elrendezett, többrészű, hordképes (28) lemez, amelyet egyrészt a (26, 27) építőelemek szomszédos falai és 60 másrészt a (29) támasztó oszlop és a (30) keret támaszt meg, verandát létesít. A hordképes (23), ill. (28) lemezek felső oldala (3b., ill. 3c. ábra) korláttal határolt, járható, lapos (34) tető lehet. Ily példát 65 szemléltet a 3d- ábra, emeletes épület kapcsán; a földszint a 3c. ábra nyomán ismertetett módon, egymáshoz képest eltolt, két egyterű (31) és (32) építőelemből, az emelet pedig a (31) épületelemet fedező, egy- 70 terű (33) építőelemből áll. A nagyjában a földszint tetőfelületével egy síkban fekvő, hordképes (34) lemez verandát és egyúttal járható, lapos tetőt vagy erkélyt létesít, amelyre a (33) emeleti helyiség (35) ajtaján 75 át juthatunk ki. Az emeleti helyiséghez, az építőelemek állandó magassága folytán mindig egyformán méretezhető (36) lépcső külső lépcsőként, a (31) építőelem oldalfala mentén vezet fel a (33) emeleti cella 80 (36) verandalemezéhez. A (34) és (36) verandalemezek, lapostető, illetve erkélyként, (37), ill. (38) korlát veszi körül. III. A konyhát, fürdőszobát és mellékhelyiséget alkotó építőelem. 85 A 4a. és 4b. ábrák a konyhát, fürdőszobát és mellékhelyiséget alkotó építőelemnek ikét különböző alaprajzát szemléltetik. Ezek az alaprajzok a gyakorlatban előforduló minden esetben elegendőik és 90 csak kevéssel növelik ama szabványos alkatrészek számát, melyekből az építőelemeket összerakjuk. A konyhát, fürdőszobát és mellékhelyiséget megtestesítő építőelem magassága az egyterű építő- 95 elem állandó magasságának felel meg. Az alaprajz szögalakú, úgy hogy ez az építőelem az állandóan megismétlődő, négyszögletes építőelemhez, ennek bármely sarkában hozzáilleszthető (4c. és 5a—d. 100 ábrák). A 4a. és 4b. ábrákon (38) a konyha, (39) a fürdőszoba és mellékhelyiség. IV. Lépcső. Emeletes épületeknél, amelyeknél az emeleten több építőelem van, a mindig 105 egyforma kiképzésű lépcső nem kell, hogy külső lépcső legyen, mint pl. a 3d. ábráin^ hanem ajtóval és ablakkal ellátott, zárv, eellaszerű képződmény is lehet, melynek üregében foglal helyet a lépcső. A lépcsőt 110 felvevő épületelem a földszintéin egymás mellett vagy egymás mögött fekvő, két