112921. lajstromszámú szabadalom • Földszintes vagy emeletes épület

Megjelent 1935. évi szeptember hó l(»-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112931. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Földszintes vagy emeletes épület. Breslauer György építész Berlin és Szalet Chaim Lejb kereskedő Berliu-Schöneberg-. A bejelentés napja 1934. évi július hó 20-ika. A gyárilag előállított, szabványos épü­leteknek, különösen kis- és hétvégi házak­nak, stb. sorozatos előállítására irányuló javaslat, több okból, csak korlátolt alkal-5 mazási lehetőséget nyert. Ha az ily épületet önmagában vizsgál­juk, elvonatkoztatva a szomszédos épüle­tektől, akkor azt találjuk, hogy az, szab­ványos alaprajza folytán —• mely előfel-10 tétele annak, hogy korlátolt számú építő­elemet alkalmazhassunk — igen kis mér­tékben alkalmazkodik a rendelkezésre álló telekhez. Ha az épületet másrészt az egy­más mellett fekvő épületsorozat egy tag-15 jának tekintjük, akkor viszont azt talál­juk, hogy ugyanannak az építési formá­nak állandó visszatérése folytán az építési mód igen egyhangú lesz, ami nem felel meg a vevő építészeti érzékének. 20 Az általunk elsőízben felállított feladat, melynek megoldása az említett hátrányo­kat kiküszöböli az, hogy állandó alaprajzi tervtől függetlenül, tetszőleges elrende­zésű, oly földszintes vagy emeletes épüle-25 tet létesítünk, melynek építő elemei szab­ványos, gyárilag előállítható darabok és ennek ellenére az épület alaprajza és épí­tészeti kiképzése oly sokféle, hogy az tel­jesen elveszti a sorozatosan előállítható 30 ház jellegét. A találmány lényegét egymástól elkülö­nített, önmagukban zárt, egyforma alap­rajzú és magasságú, egyterű építőelemek (cellák) alkotják, melyek a mindenkori 85 alaprajznak megfelelően, tetszőleges mó­don, egymás mellett vagy mögött és fölött rendezhetők el. Emellett az egyterű építő­elem ütköző, függélyes falai vagy pedig egymáshoz képest eltolt, két egyterű építőelemnek merőlegesen ütköző, függé- 40 lyes falai az elemek megközelítő magas­ságában kiszögelő, vízszintes fallemezek támaszai, mely fallemezeket még oszlo- , pókkal vagy keretekkel is megtámaszthat? juk. Ily módon, a rendelkezésre álló terep- 45 hez való alkalmazkodás közben, védett verandákat és lapos tetőket kapunk. Az ily módon összerakott épületek tagoltsága igen sokféle és így az egyterű, eellaszerű építőelem állandó ismétlődése ellenére 59 sem kapunk egyhiangú építményeket. Az egyenlő alaprajzú és magasságú, egyterű építőelemek (cellák) néhány, mindig meg­ismétlődő oldal-, homlok-, padló- és, me­nyezetfalból lehetnek összerakva; emel- 55 lett az ajtó- és ablaknyílások iigy vannak szerkesztve, hogy a nyílásos fal egyik állásában a nyílás ablak, 180° -kai elfor­gatott helyzetében pedig ajtó. E cella­szerű elemek falainak előállítása sokféle­képen és sokféle szerkezeti anyagból, gyá­rilag történhet. Hogy a falakat gyárilag előállíthassuk és az egy vagy több építő- , elem falait egymással összekötő elemeket könnyen behelyezhessük, a faliakat, cél- gg szerűen, kettős acéllemezfalként képezzük ki és a két fal közé szigetelőlemezt helye­zünk, mely pl. azbeszt-, parafa-, porozusan sajtolt cellulóz-lemez vagy más efféle 1 lehet. A mellékelt rajz a találmány szerinti épület több példaképem kiviteli alakját szemlélteti. Az la—h. ábrák az egyforma felületű és magasságú, egyterű, cellaszerű építőele- 75 mek alaprajza. A 2a. és 2b. ábra több különféle alaprajzú 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom