112878. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső, különösen távolbalátáshoz

Megjelent 1935. évi szeptember hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 112878. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Braun-féle cső, különösen távolbalátáshoz. Telefunkeii Gesellschaft ftir dralitlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi julius hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi julius hó 31-ike. A találmány Braun-féle csőre, kölönösen a távolbalátó berendezések vevőkészülékéhez alkalmas ilyen csőre vonatkozik. Ismeretesek olyan Braun-féle csövek, 5 amelyeknél úgynevezett gyorsítórácsot alkalmaztak. Ezt a rácsot háló alakjában képezték ki, közvetlenül a világító ernyő előtt alkalmazták és a háló, valamint a világító ernyő közé a katódasugarakat 10 gyorsító feszültséget kapcsoltak. Az ilyen háló hátránya, hogy a katódsugarak nagy részét elnyeli,, mert a háló teljes szabad felületének és a pálcák felületének viszonya nem lehet nagyobb, mint 1, leg-15 alábbi is nem akkor, ha oly finom szemű hálót alkalmazunk, aminőre szükség van ahhoz, hogy az ernyőn keletkező kép a háló struktúrájától mentes legyen. E hátrány kiküszöbölése végett a talál-20 mány értelmében a terelőlapok között áthaladó katódsugarakat oly berendezéssel gyorsítjuk, melynek további előnye, a gyorsító hálóval szemben, hogy olcsóbb az előállítása. Az új berendezésben 25 a katódsugárnyaláb, a terelőlapok közén való áthaladás után célszerűen kúpalakú ekvipotenciális felületeken, ezekre merőleges irányban halad át. Az ekvipotenciális felületeket egy vagy több oly gyűrű-30 alakú elektródával létesítjük, melyeknek belső átmérője nagyobb, mint a képkeresztmetszet (sugárnyaláb keresztmetszete) és amelynek a világítóernyő felé haladva fokozódó pozitív potenciálon 35 vannak. A találmányt a következőkben néhány kiviteli alak kapcsán magyarázzuk. Az 1. ábra oly Braun-féle cső egy részének hosszmetszete, melynek (10) és (11) a terelő lemezei és (13) a világítőernyő, 40 mely a cső csonkakúpalakú (12) részében, annak fenekén van. Ugyancsak a cső e részében egy sorozat csonkakúpalakú (14, 19) elektródát rendeztünk el. A (17, 19) elektródákat metszetben rajzoltuk. A 45 (14, 16) elektródák közeiben vékonyabb vonalakkal a potenciálfelületek alakját tüntettük fel abban a részben, amelyen a katódsugárnyaláb áthatol. A potenciálfelületek ilyen alakú létesülésének az a 50 feltétele, hogy az egymást követő elektródák között a világító ernyő felé haladva növekedő pozitív feszültségek vannak. Az ábrába példaként három potenciálértéket írtunk be, mimollett a poten- 55 ciál nullpontját a cső anódájának potenciálja képezi. Az 1. ábrában feltüntetett berendezésnél a katódsugárnyaláb az ekvipotenciális felületeken áthialad, miközben a,z elek- 60 tronok gyorsulnak. Az ekvipotenciális felületek, mint az ábrából látható, megközelítően gömbsapkák, mimellett a görbületi középpont körülbelül a (10) és (11) terelőlemezek között van. A (14, 19) elek- 65 tródák átmérői a képkeresztmetszetnél annyival nagyobbak, hogy potenciálfelületek abban a körzetben, amelyen a katódsugárnyaláb áthalad, gömbsapkák legyenek, úgy hogy a nagyobb sebesség csak 70 a sugaraknak az ernyőn fekvő talppontjának fényességét befolyásolja, de a (14, 19) elektródák mezeje nem téríti ki a sugarakat eredeti irányukból. Ennek 75