112872. lajstromszámú szabadalom • Felsővezetéki áramszedő
Megjelent 1935. évi szeptember lió 16-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112872. SZÁM. — V/g/2. OSZTÁLY. Felsővezetéki áramszedő. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Részvénytársaság Budapest, mint az Österreichische Siemens-Schuckert Werke wieni cég jogutódja. A bejelentés napja 1933. évi december hó 29-ike. Ausztriai elsőbbsége 1933. évi január hó 2-ika. A találmány forgathatóan ágyazott csúszókontaktussal ellátott áramszedő villamos járművekhez. A találmány szerinti elrendezésnél nincs szükség ellensúlyok 5 alkalmazására. A találmány érteiméhen az ellensúly nélküli csúszókontaktus minden helyzetéhen, a csúszókontaktus érintkező felülete fölött vagy szélső esetben annak legfelső pontjával azonos magasló ságban van. A találmány szerinti elrendezéssel a csúszókontaktus szabad és stabil felfüggesztését érjük el ellensúlyok alkalmazása nélkül, amivel a csúszókontaktus 15 összsúlya közelítőleg felére csökken. A találmány szerinti elrendezésnek ezenkívül a következő előnyei vannak: Az ismert csúszókontaktus alatt levő forgástengelyű áramszedőknél a súrlódás 20 oly billentőnyomatékot létesít, hogy a csúszókontaktus a menetirányban elől fekvő él körül átbillenni igyekszik. Abban a mértékben, ahogy a surlódóerő nő, ez a törekvés is nő és végül is, mint-25 hogy az ellenintézkedések csak korlátolt mértékűek lehetnek, a csúszókontaktus átbillenéséhez vezet. Ezzel ellentétben a találmány szerinti elrendezésnél a súrlódás maga akadályozza meg a csúszókon-30 taktus billenő törekvését a nem kívánt irányban és a csúszókontaktus a menetirányt tekintve hátulsó éle körül igyekszik elfordítani. Hogy a forgathatóan ágyazott csúszókontaktusnak első élük 35 menti átbillenését megakadályozzák, az ismert megoldásoknál a súrlódási nyomaték kiegyenlítésére, ellenkező értelmű nyomatékról kellett gondoskodni. így pl. a csúszókontaktus szélességének alkalmas választásával a kontaktust a veze- 40 tékre szorító erő nyomatékát növelték. Ez az intézkedés azonban csak bizonyos mértékig vált be. Ha nagyobb ellenállások lépnek fel, pl. a munkavezetéken szikraképződés folytán olvadt fémcsep- 45 pek keletkeztek, a rászorító erő ellentétes irányú nyomatéka már nem volt elegendő és a csúszókontaktus a megnövekedett súrlódási ellenállás befolyására első éle mentén átbillent. Minthogy a 50 találmány szerinti elrendezésnél a súrlódás maga végzi a csúszókontaktus helyes beállítását, növekvő súrlódásnál a csúszókontaktus előnyös értelemben tehát annak hátsó éle körül való billenő törek- 55 vését még növeli. Az áramszedő a munkavezetéken lévő nagyobb akadályon is áthalad anélkül, hogy a csúszókontaktus átbillenne, mint az 1. ábrabeli vázlat mutatja. Az (a) munkavezeték, (b) a 60 találmány értelmében magasabban fekvő (c) tengely körül forgathatóan ágyazott csúszókontaktus és (d) akadály a munkavezetéken. Az (f) nyíllal jelölt menetirán ynáil (b) csúszókontaiktusra az (R) 65 súrlódási erő a feltüntetett irányban hat és az óramutató járásával ellentétes irányú nyomatékot létesít. A csúszókontaktus törekvése tehát az, hogy a menetirányban hátul levő élét a munkavezeték- 70 hez szorítsa, első részét tehát lefelé irányítsa. Növekvő súrlódásnál az eredő (A) rászorító nyomás mindinkább a hátsó él felé tolódik el, míg az első él mentesül