112869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilanyagok különösen pamut (gyapot) és műselyem nemesítésére

Megjelent 1935. évi szeptember lió 16-án. MAGYAR KIRUYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112869. SZÁM. — XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás textilanyagok különösen pamut (gyapot) és műselyem nemesítésére. Heberlein & Co. A. G. cég- Wattwil (Svájc), mint dr. Zánker Waldeniar vegyész Wnppertal-Barmen-i lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1934. évi október hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi október hó 7-ike. A találmány eljárás textilanyagok, különösen pamut (gyapot) és műselyem nemesítésére. Már ismeretes, hogy műselyem vagy 5 pamut nemesíthető úgy, hogy azokba a műgyanta-gyártás kiindulási anyagait vagy az előállítás folyamán keletkező oldható közbenső termékeit bekebeleztetik, majd azokat a kondenzálás elérése 10 végett magasabb hőmérsékletekre hevítik. A szárításra nagy szárítókamrákat használtak, amelyekben az áru hosszabb ideig meleg levegővel érintkezésben volt. A szárításnak ez a módja azonban igen drága 15 és nem mindig vezet kielégítő eredményekhez. Elsősorban a szárítókamrák költségei igen nagyok, ami különösen azért jön számításba, mert a kondenzáláshoz tetemes időre van szükség. A szárítás-20 na-k különös hátránya azonban az, hogy egyenletesség csak nehezen érhető el. A szárításra használt nagykiterjedésű kamrákban alig lehet az összes részieknél egyforma hőmérsékletet biztosítani. Ezzel 25 együtt jár, hogy a kondenzálás különböző gyorsasággal megy végbe- és ennek megfelelően a hatás különbözőképpen jelentkezik. Ehhez járul még, hogy a darabok függése folytán .a szövet felfekvési helyén 80 és alulfekvő helyein mindenkor egyenetlenségek lépnek fel. Egyes esetekbein az is kitűnt, hogy a nemesítő hatás alig jelentkezik; néha az mutatkozott, hogy kielégítő hatás esetén 35 a textilanyagok mechanikai tulajdonságaikat illetőleg szenvedtek. A feltaláló beható kísérletei arra mutatnak, hogy az árukon egyes esetekben megállapítható hibák nem vegyi okokra, hanem tisztán mechanikai okokra vezetendők vissza, 40 minthogy jó hatás elérésére tekintélyes mennyiségű műgyanta kiindulási anyag vagy közbenső termék szükséges, ami azonban a fonalakat merevvé teszi. A találmány olyan eljárás textilanya- 45 gok, különösen pamut és műselyem nemesítésére, amelynél ezeket a hátrányokat elkerüljük. A nemesítés tetszésszerinti alakban, előnyösen azonban szailagalakban vagy darabonként történhet. Mű- 50 selyem esetén különösen előnyös annak olyan állapotban való kezelése, amelyben az még nincsen, pl. szappanozással, olajozással és többszörös szárítással véglegesen elkészítve, hanem még frissen fonott és 55 idegen anyagokkal szemben nagy mértékben feilvevőképes. A találmány szerinti kezelés úgy történik, hogy a textilanyagokat előbb a műgyanta-gyártás kiindulási anyagaival 60 vagy az előállítás folyamán keletkező oldható közbenső termékekkel átitatjuk, azután ez előkezelés módja szerint, adott esetben felfüggesztés útján, előkondenzáljuk vagy másképpen szárítjuk, majd 65 100°-náíl magasabb hőmérsékletre hevített sóoldatban kezeljük. Ilyen módón a műgyanták igen egyenletesen keményednek és rögzítődnek. Ügy is dolgozhatunk, hogy a műgyanta kiindulási anyagai kö- 70 zül egyet a sóoldatban feloldunk. Ajánlatos, hogy a fürdőben nagyobb koncentrációkat tartsunk fenn, hogy fokozott hőmérséklet is elérhető legyen. A találmány