112837. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső
minden esetben alkalmas a találmánnyal kitűzött cél elérésére. Az áramsűrűség szabályozása végett ugy anis a katóda hőmérsékletét kell változtatni, ami nem történ-5 het mindig a kívánt írnom fokozatokban. Gyakorlatilag" nincs meg a lehetősége annak, hogy ilyen csőben az elektronsűrűséget és az elektronok sebességét kellő mértekben befolyásoljuk. Ez a hátrány azon-10 ban kiküszöbölhető, ha a 2. ábrában feltüntetett csőszerkezetet választjuk. Ennél a (K) katóda és a (B) gyorsító rács között további (D) rácsot alkalmaztunk, amelynek pozitív potenciálja van és amellyel az 15 áramsűrűség szabályozható. A (D) rács pozitív potenciálja azonban kisebb, mint a lB) gyorsító rács pozi-tiv potenciálja. A (1)) rács felületén uralkodó áramsűrűséget az erre a rácsra kapcsolt feszültség vál-20 íoztatásával tetszés szerint befolyásolhatjuk. Hogy a 2. ábrában vázlatosan feltüntetett szerkezetű eső a kívánt módon működjék. az elektródák felépítésénél bizo-25 nyos konstruktív szabályszerűséget kell betartanunk, amely a találmány lényeges része. A találmány értelmében az elektródarendszer egy pkvipot.cneiáli-s, nevezetesen közvetett fűtésű katódából és leg-SO alább három, a katóda és a legkülső elektróda között elrendezett rácselektródából áll és hogy egy, »a legkülső elektróda és a katódától számított második rács között fekvő rácselektródának a szomszédos elek-35 irodára vonatkoztatva oly kiképzése és elrendezése van. hogy az ennek a ráeselektródának a katódától elfordított oldalával szomszédos rácsnak a katóda felé fordított oldallal szomszédos rácsra való áthatása 40 kisebb, mint 10%. Az ilyen csövek kiválóan alkalmasak a fent leírt hatások elérésére. Az ilyen cső optimális vezérlőképessége szempontjából a katóda emissziójának •egyenletessége és a katóda mentén való 45 jVszültségeloszlás különösen fontosak. Ez okból közvetett fűtésű akvipotenciális katódákat előnyben kell részesítenünk, mert ez esetben a virtuális katóda az elektróda teljes hosszában a szükséges egvenletes-50 .seggel alakul ki. Másrészt az elektronáram sűrűségének és sebességének szabályozására természetesen a csőben meglévő egyéb elektródapotenciáilok is befolyással vannak. Ezeket a befolyásokat a lehetőség 55 szerint csökkenteni kell. anélkül, hogy a speciális alkalmazásra és teljesítményre való tekintettel, megállapított feszültséget megváltoztatnék. P. o. nagv anód feszültségeknek megfelelő ernvőzés nélkül való alkalmazása, vagy nagy anódfeszültségek- 60 nek az anóda különleges kialakítása nélküli használata a katóda közelében nagy effektív potenciálokat okozna és ez esetben igen nagy áramsűrűségre volna szükség, hogy oly minimális potenciálú f elület kép- 65 ződését elősegítsük, mint amilyenre fent már utaltunk. Ez az oka annak is, hogy a normális pentódákkal, amelyekben legalább három rácselektróda van, a fent leírt hatások gyakorlati célokra számba 70 jövő feszültségeikkel nem érhetők el. Az ilyen pentódák (ernyőzött rácsú csövek, amelyeknél az ernyőző rács és az anóda között az elektronokat lefogó rács van, melynek célja, hogy szekunder elektro- 75 noknak az anódáról az ernyőző rácsra való átmenetét meggátolja), amelyeknél az ernyőző rács mint az elektronok kilépési felülete és az elektronokat lefogó rács mint vezérlő rács fogható fel, éppen akként mé- 80 retezettek, hogy az elektronokat lefogó rács körül az ernyőző rácsról jövő primer elektronok lehetőség szerint kis tértöltéseket okoznak, mert az ilyen, töltéstorlódásnak a hatása az volna, hogy az ernyőző 85 rács és az anóda árama kedvezőtlenül oszlanak meg. Éppen ezért az ilyen pentódaknái az elektronokat lefogó rács áthatása általában több, mint 20%. Ennek a hatása pedig pl. az ernyőző rácson lévő 300 volt 90 feszültség mellett 60 volt effektív potenciál volna. Ezzel ellentétben a találmány szerinti háromrácsú csőnél az anódának a vezérlő rácson való áthatása a katódától számi- 95 tott második rácsra olv kicsire választandó, hogy az anódfeszültség a gyorsító rácson fellépő effektív potenciált csak néhány volttal növeli, amely növekmény a voltokban kifejezett vezérlési körzet 100 nagyságában fekszik. Emellett a vezérlő rácsnak az elektronok kilépő felületével szemben akkora negatív előfeszültsége van, amely valamivel nagyobb, mint az elektronok kilépési sebessége. Hogy az 105 anódfeszültségnek az elektronok kilépési felületére való fentemlített csekély visszahatását biztosítsuk, a találmány értelmében az anódának a vezérlő rácson való áthatása kisebb kell, hogy legyen, mint 10%. 110 Abban az esetben, amikor a vezérlő rács és az anóda között ernyőző rács van, a fenti követelményt ki kell terjesztenünk az ernyőző rácsnak a vezérlő rácson való áthatására is. Fontos továbbá, hogy az el- 115 rendezés szimmetrikus legyen és célszerű, hogy ha a felépítés koncentrikus, mert ebben az esetben kedvezőbb eredmény
