112833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék beraktározott szemes termények szellőztetésére, szárítására, hűtésére és portalanítására

— 3 — gazdaságos módon történjék, kénytelenek túlságosan magas, a gabonára nézve káros hőmérséklettel, rendszerint 60 C° körüli hőmérséklettel dolgozni. A kézzel való 5 szárítás is nagyon gazdaságtalan, mert nagy kiterjedésű felület és sok kézi munka szükséges hozzá. Mindezeket a hátrányokat megszünteti a leírt találmány szerinti berendezés, amelynek kompresz-10 szóra szállítható. A levegőnek a gabonahalom belsejében való áramlási útját a 11. ábra mutatja. A szemek aerodynamikai viselkedése következtében a levegő először a (18) nyilak irá-15 nyában, tehát lényegében vízszintesen áramlik és csak azután fordul át a (19) nyilak irányába, majd távozik a gabonatömegből. Másszóval ez azt jelenti, hogy a levegő a gabonatömegből csak akkor 20 áramlik ki, ha a gabonának a földön fekvő .rétegében már elegendő mértékben megsűrűsödött. A két fúvócső között fekvő gabonatömeg tehát teljes egészében szellőzik, anélkül, hogy abban holt, vagyis 25 szellőzetlen részek maradnának. A levegő eközben szétterjed a cső elején és végén túl is a cső hosszirányában, úgy hogy a szellőzés nagyobb mélységre terjed, mint amilyen hosszúak a fúvócsövek. Ezt a 11. 30 ábrában feltüntettük A 13. és 14. ábrák a fúvócsövek elrendezését mutatják arra az esetre, ha nagyteljesítményű kompresszorral dolgozunk. Ez esetben a középső (21) fúvócső, mint azt 35 a nyilak mutatják, kétoldali működésű, míg a (60) fúvócsövek egyoldali működésűek. A kompresszor teljesítményével arányban fokozhatjuk a középütt elhelyezett kétoldali működésű (21) fúvócsövek Í0 számát, anélkül, hogy ezzel a térbelileg határolt szellőzés elvét felaönók. Az ilyen elv szerint készült szellőző berendezés másik kiviteli alakját a 15. és 16. ábrák mutatják. Ennél a megoldásnál a í5 kompresszor a levegőt közvetlenül a (60) fúvócsőbe nyomja, míg a kompresszor szívóoldalát az ezzel szemben fekvő (60a) szívócsőhöz csatlakoztattuk. A levegő ennél a megoldásnál körben áramlik, úgy j0 hogy módunkban van a gabonát portalanítani is. A por,t a (22) porszűrőben fogjuk fel. Hogy a porszűrő is a levegő körben való áramlásában részt vegyen és a szívó oldalon a gabonából kiáramló levegő el >5 ne vesszen, a porszűrőt légmentesen zárt (23) edényben rendeztük el, amelyből a megtisztított levegő a (24) csövön át jut vissza a kompresszorba. A (60a) szívócsőből a levegő a porszűrőhöz csatlakozó (13a) vezetékbe áramlik. Miután a kör- 60 forgalom levegőveszteséggel jár, a kompresszor szívó oldala elé szabályozható (25) szívócsonkot építettünk. A szellőzés ilyen módja nagyon hatásos, mert a két (60) és (60a) cső közötti ga- 65 bonatömegre korlátozott. A széleken alkalmazott csőpárok száma tetszőleges nagy lehet, mint azt a 15. ábrában (60a— 60b) és (60c—60d) csőkeresztmetszettel jeleztük. Célszerű, ha a szellőzés folyamán 70 a (13) nyomócsövet váltakozva csatlakoztatjuk a (60) és (60a) csövekhez, amint ezt a 16. ábrában eredményvonallal jeleztük. Eközben a levegő áramlása a gabonatömegben megváltozik, ami a szellőzés ha- 75 tásosságát fokozza. A leírt berendezés kiválóan alkalmas arra, hogy azzal fertőzött gabonatömegekbe fertőtlenítő gázokat vezessünk. Az ilyen gáz fertőtlenítő hatása nem csök- 80 ken azzal, hogy a gabonatömegen átáramlik, úgy, hogy nagy veszteséget jelentene, ha az ilyen gázt egyszeri átáramlás után elveszítenénk, úgy amint az eddig történt. A 15. és 16. ábrában feltüntetett be- 85 rendezések lehetővé teszik, hogy a fertőtlenítő gázokat a gabonatömegen ismételten átáramoltassuk. A gázt célszerűen a (13) csőcsatlakozás és az (50) fűtőtest között vezetjük a berendezésbe, miközben a 90 friss levegő bevezetésére való (25) csonkot teljesen elzárjuk. A porszűrőt kikapcsoljuk. A gáz átíuvatása után a gabonatömeget ismét friss levegővel szellőztetjük és eközben a porszűrőt bekapcsoljuk. 95 A fentiekből világos, hogy a leírt berendezéssel az egyízben felhalmozott, illetve beraktározott gabona helyváltoztatás, illetve megmozgatás nélkül szárítható, szellőztethető, portalanítható és fertőtleníthető, 100 még pedig tekintet nélkül a gabonatömeg mélységére. Ezzel a raktárak padozatának hordképességét is teljes mértékben kihasználhatjuk. A 17. és 18. ábrák a leírt eljáráshoz kü- 105 lönösen alkalmas szerkezeti megoldásokat mutatnak. A gabonatömegek szélei mentén elrendezett (60) szellőzőcső keresztmetszetét a 17. ábra mutatja. Egyik (27) oldala tömör pléhből készült, míg a vele 110 szemben fekvő (28) oldal perforált. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szellőzőcsövek legkedvezőbb hossza 2.5 m és hogy a szellőzés kellő mértékű, ha a (28) felület perforált része az összfelületnek 5%-a. 115 Ily módon akkora kilépési keresztmetszetet kapunk, amely a fúvócső keresztmetszetének többszöröse. A csekély mértékű