112832. lajstromszámú szabadalom • Vetélő, helytálló orsócsappal

ÍM cjrjelent 1935. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112832. SZÁM. — XI V/l). OSZTÁLY. Vetélő, helytálló orsócsappal. Richmoiid Henry gyáros Preston (Anglia). A bejelentés napja 1932. évi október hó 14-ike. A találmány oly vetélő, melynek a. vetülékcsévét felvevő, rövid, helytálló orsócsapja van. A találmány szerint a vetélőben oly szerkezetekről gondoskodunk, me-5 lyek a csévét biztosan fogvatartják és a csövének könnyű feltolását és levételét lehetővé teszik. A találmány szerint a vetélő oldalfalain fémből való tartókapcsok vannak, melyek a osévefej végén alkalma-10 zott gyűrűs karimába kapaszkodnak, továbbá a vetélő oldalfalaira merőlegesen s az orsócsapon eltolhatóan egy harmadik pofa van felszerelve, mely a csévefej lelapított részére hat. 15 A rajz a találmány szerinti vetélőnek két példaképpeni megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra az egyik megoldási alak felülnézete. A 20 2. és 3. ábrák a vetélő végrészét vízszintes, illetve függélyes hosszmetszetben szemléltetik. A 4. ábrán a vetélő a behelyezett vetülékcsévével együtt, felülnézetben látható. Az 25 5. és 6. ábrák a másik megoldási alakot felülnézetben, illetve függélyes hosszmetszetben mutatják. Az 1—4. ábrák szerinti megoldási alaknál a (2) orsócsapnak, hátsó végén, hasáb-30 alakú (3) nyúlványa van, mely az (5) vetélőnek felül nyitott (4) vájatába van fektetve és melyet e vájat feneke, valamint a (6) harántpecek biztosít. Az (5) vetélő két, (7) oldalfalán fémből való (8) 35 tartókapcsok vannak, melyek (9) orrrészeikkel a (11) csévefejnek gyűrűalakú (10) hornyával kapcsolódnak s ezzel a (12) csévét hosszirányú eltolódás ellen biztosítják. A feltüntetett megoldási példánál a két (8) tartókapocs egyetlen, többször 40 meggörbített bádoglemezdarabból készül, mely (8i) középrészével a (2) orsócsapnak hasábalakú (3) végét körülfogja úgy, hogy e lemezdarabot a (2) orsócsapot biztosító (6) harántpecek tartja fogva (2. és 45 3. ábra). A (2) orsócsapon a négyszögalakú (13) lemez tolható el, mely a két (8) tartókapocs között vezetődik és melyet a kis (14) csavarrugó a (2) orsócsap csúcsa felé szo- 50 rít. A (13) lemez, véghelyzetében, a (8) tartókapcsok (9) orr-részeihez támaszkodik. (2. és 3. ábra.) E (13) lemez, felső szélén, mint a 3. ábrán (15)-nél látható, vissza van hajlítva, ahol is a hajlat egy 55, harmadik tartópofát alkot, mely az (5) vetélő (7) oldalfalaira merőleges. E harmadik (15) tartópofa feladata, hogy a (12) csévét elfordulás ellen biztosítsa. Evégből a (11) csévefej gyűrűs (10) hornya mö- 60 götti (16) karimának két egymással szemben lévő, lelapított (17) része van (2. és 3. ábra). Az ezen lelapított (17) rész közötti távolság kisebb, mint a két (9) orrrész közötti távolság és így a (11) cséve- 65 fej a (9) orr-részek között átvezethető. Ekkor a (13) lemez a (14) rugó ellenében visszaszorul mindaddig, míg a (11) csévefej (16) karimája a (8) tartókapcsok (9) orr-részei mögé nem jut. Ennek megtör- 70 téntével a (12) csévét 90°-al elforgatjuk, minek folytán a (9) orr-részek a (16) karimának le nem lapított, vagyis ívalakú részeivel kapcsolódnak, míg a harmadik (15) tartópofa a két (17) lelapított rész 75 egyikére fekszik fel. Ekként tehát a szerkezet a (12) csévét teljes biztonsággal tartja fogva.