112827. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigetelőtest előállítására

ÍM cjrjelent 1935. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112821. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Eljárás szigetelőtest előállítására. Kábelgyár Részvénytársaság Budapest, mint a Kabelfabrik Aktiengeselischaft pozsonyi cég jogutódja. A bejelentés napja 1933. évi december hó 9-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1932. évi december hó 9-ike. A találmány eljárás oly ruganyos, hajlítható szigetelőanyagok előállítására, melyek tömörek és mechanikai igénybevételeknek ellentállók és melyeket sem sav 5 vagy lúg, sem olaj vagy organikus oldóanyag nem támad meg. Ellentállanak továbbá dugott villamos (Corona-)kisüléseknek is és nagy az átütés elleni szilárdságuk. 10 Ilyen célnak megfelelő ismert anyagok alapanyagait az olefin-halogén-származékok és poliszulfidok, pl. etiléndiklorid és nátriumpoliszulfid, reakciós termékei képezik. Az alapanyagokat, melyeknek mo-15 lekulái nagy kéntartalom mellett hidrogént és szenet is tartalmaznak, a következőkben egyszerűség kedvéért nem keményített kondenzálási terméknek nevezzük. Ebben az állapotban a termékek 20 termoplasztikusak és így a legtöbb célra nem használhatók. Ha azonban önmagukban vagy keverékekben, pl. ruggyantaárok előállításánál használatos töltőanyagokkal hevítjük, akkor — különösen 25 vulkanizálást siettető anyagok jelenlétében —- már nem termoplasztikus alakba mennek át, melyet a következőkben keményített kondenzálási terméknek nevezünk. A nem keményített kondenzálási 30 terméknek hevítéssel keményített kondenzálási termékké való átalakítását a következőkben rövidség kedvéért keményítősnek nevezzük. ;

j A keményített kondenzálási termék ve-85 gyileg állékony, úgyszintén ellentáll dugott villamos (Corona-)kisüléseknek is. Ezek a tulajdonságok a szóbanforgó terméket villamos szigetelésre, különösen huzalok szigetelésére teszik alkalmassá. Az említett célra kb. 82%í kéntartalmú 40 terméket találtunk kiválóan alkalmasnak. Az említett módon előállított termékek hátrányos tulajdonsága, hogy a nem keményített termék, főleg keményítés közben, undorító szagú gázt áraszt, miáltal 45 rendkívül nehézkes a gyártás. Ezenkívül likacsossá, szivacsszerűvé válik, minek következtében számos célra nem alkalmazhatjuk. A szagképződés megakadályozása vé- 50 gett a töltőanyagokhoz nyers ruggyantát és ként is keverhetünk (a szokásos siettetőszerekkel), miáltal a keverék keményítése közben a nyers ruggyanta vulkanizált ruggyantává válik. Ha azonban 55 esaik kismennyiségű ruggyantát teszünk a keverékbe, nem sokkal lesz kisebb az undorító szag, az anyag porozitása pedig szintén alig csökken. Ha pedig nagyobb mennyiségű nyers ruggyantát és ehhez 60 való vulkanizáló szert használunk, akkor kielégítő mértékben fogy ugyan a szag is meg a porozitás is, de az így előállított termék nem áll ellent sem olajnak, sem dugott villamos kisüléseknek. 65 A porozitást és szagképződést a többi töltőanyag mennyiségének emelésével is messzemenő módon csökkenthetjük, az így előállított termék azonban aránylag törékeny, hajlítási igénybevételnek csak 7ü kis mértékben ellentálló, dielektrikus tulajdonságai pedig szintén nem kedvezőek. Megfelelő siettető szerek hozzáadásával a keményítés idejét szintén rövidíthetjük, még pedig annyira, hogy a rossz- 75 szagú gáz alakjában mutatkozó bomlási