112791. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonfödém

Meg-jelent lí)35. évi szeptember lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112791. SZÁM. — Vlll/a. OSZTÁLY. Vasbetonfödém. Kuug-el János oki. építészmérnök és építőmester Budapest. A bejelentés napja 1933. évi november hó 9-ike. A jelenkori, egyszerűsítő, építészeti törekvések során a födémszerkezetek tekintetében is törekedtek már arra, hogy csökkentett, munkaköltséggel, lehetőleg kész 5 elemekből összeállítható, tehát olcsó, továbbá lehetőleg kis szerkezeti magasságú födémekre tegyenek szert. Ezek a törekvések csak részben valósultak meg, különösen pedig megállapítható, hogy az 0 eddigi födémszerkezeteknek, minden célszerűségi és egyszerűsítési törekvésük ellenére, még mindig aránylag nagy az anyagszükségletük. Különösen áll ez a vasbetonfödémek 5 legfontosabb alkotórészeire: a vasbetontartókra. A találmány, elsősorban a vasbetóntartók tekintetében, abból a felismerésből indul ki, hogy eddigelé a vasbetontartókat, noha több tekintetben (az elő-0 állítás szempontjából és más gyakorlati szempontokból) célszerűen szerkesztették, éppen a más esetekben elsősorban érvényesített gazdasági szempontból helytelenül alakították, mert a tartók méretezé-5 sénél a legnagyobb igénybevétel helyén kiadódó tartó keresztmetszetet alapul véve, ezt a tartó egész hosszában végigvitték, ami meglehetősen nagy anyagpazarlással járt. Ezzel szemben, a talál-0 mány szerint, oly vasbetontartókat alkalmazunk, melyeknek gerinclemeze, a felfekvésektől a közép felé, legalább is a fesztávolság szélső részeiben vagy negyedeiben, ékalakúan vékonyodik és így a 5 legnagyobb vastagságot csak a felfekvési helyeken, tehát ott mutatja, ahol arra szilárdságilag tényleg szükség van. így a találmány szerinti vasbetontartó gerinclemezének a középtől a felfekvések felé na-D gyobbodó nyírófeszültségek felvételére és a jobb felfekvések biztosítására alkalmas alakját anyagpazarlás nélkül érjük el. Más szóval a találmány alkalmazásával olcsóbb és kisebb súlyú födémre teszünk szert anélkül, hogy ez a szilárdság rová- 45 sára menne. A találmány azonban az eddigi olcsóbbító törekvéseket a födém egyéb alkatrészei tekintetében is tovább fejleszti. Ismeretesek a vasbetóirutartók közötti kö- 50 zöket, különösen az alsó szinten áthidaló, szabványos téglákból készült boltozatok, melyek meglehetősen nagyszámú téglasort tartalmaztak, ami aránylag nagy anyag- és munkaköltsóggel járt. Ezzel 55 szemben, a találmány szerint, a tartók között, akár csupán alul, akár felül és alul, az alább közelebbről leírt módon, csupán két-két, lapjára fektetett téglasort alkalmazunk; így ugyan a tartó- 60 közöli kisebbednek, tehát nagyobbszámú tartóra van szükség, azonban egyrészt éppen a tartók nagyobb száma folytán kisebb tartókeresztmetszet, kisebb szerkezeti magasság adódik, másrészt pedig a 65 tartók gerinclemezeinek fentemlített gazdaságos alakítása és az egyszerűbb téglaboltozatok folytán, végeredményben, az eddigieknél olcsóbb, egyszerűbb és kisebb szerkezeti magasságú födémekre teszünk 70 szert. A téglaboltozatok helyett, kivánt esetben, vasbetonlemezek is alkalmazhatók, ugyancsak alul, vagy felül és alul, mely utóbbi esetben alul és felül sík födémre teszünk szert; ez esetre, a talál- 75 mány szerint, .a födém felső szintjén bordás lemezeket (alsó felületükön bordázott lapokat) alkalmazunk. Ez a bordázott alakítás az eddigieknél jóval vékonyabb