112787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bányagázok önműködő mérésére és jelzésére

Meg-jelent lí)35. évi szeptember lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112787. SZÁM. — Xll/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés bányagázok önműködő mérésére és jelzésére. Greiner József mérnök és Herr Henrik kereskedő Wien. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 12-ike. Ausztriai elsőbbsége 1933. évi augusztus hó 8-ika. A találmány eljárás és berendezés, melynek célja, hogy bányákban vagy más üzemeikben a levegőnek mindenkori ég­hető gáztartalmát, pl. metántartalmát, 5 mennyiségileg, önműködően állapítsuk meg és jelezzük, hogy azt esetleg távoli központi berendezésben regisztráljuk. A találmány szerinti eljárást elsősor­ban az jellemzi, hogy a bányalégnek ke-10 ringtető vezetékben áthajtott mennyisé­gét a vezeték egy pontján felhevítjük és a bányalég éghető részének elégése révén keletkező nyomáscsökkenést mérjük. A rajzon a találmány szerinti eljárás 15 foganatosítására alkalmas berendezés megoldási példája vázlatos alakban lát­ható. (2)-vel kb. 1 liter bányaléget befogadó, (1)-nél önmagába visszatérő csövet jelöl-20 tünk, mely spirális alakban vagy más menetek alakjában akként hajlított, hogy a (3) légcsavar a csövezetet, tetemes hossz­ban, hűtőlevegővel elárasztani képes. A bányalevegőt a kétnyílású csap alakjá-25 ban szerkesztett (4) szelep bocsátja be, midőn e szelep a feltüntetett nyitott hely­zetben van, amikor is a bányalevegő a (2) csövön az (x) nyíl irányában áramlik át, hogy azután a csövet a háromnyilású 30 csap alakjában szerkesztett (5) szelep út­ján (ennek feltüntetett helyzetében) el­hagyja. A szelepeket egy központi berendezés elektromosan vezérli. E célra pl. az ön-35 működő távbeszélőberendezésekben sok­szorosan alkalmazott forgókapcsolók al­kalmasak. (6) a forgókapcsoló kontaktus­karja, mely valamely áramforrás pozitív sarkát, az (I) kontaktuson át, a szelepe­ket működtető (7) és (8) relékkel köti 40 össze. Az (I) kontaktus bekapcsolt álla­potában a (4, 5) szelepek a rajzon látható helyzetet foglalják el. A forgókapcsolót magában véve ismeretes és így részlete­zésre nem szoruló módon a (9) relé lépé- 45 senként forgatja el; evégből a (9) relé egy órakapcsoló (lfl) kontaktusától időlökése­ket (pl. két két percenként egy-egy lö­kést) kap. Ha a (6) kontaktuskar a (II) kontaktushoz ér, úgy a (7, 8) relék hor- 60 gonyai lesznek, minek folytán a (4) szelep teljesen záródik, míg az (5) szelep az (y) nyil irányában elfordulván, a levegőnek a (2) csőből való kiáramlását megszakítja és a csőben való keringését idézi elő. E 55 körfolyamban való áramlást kis szivaty­tyúval vagy (11) exhaustorral idézzük elő, mely az (I) és (II) kontaktusok utján, hajtóáramot kap és a levegőt a (12) fűtő­testen szorítja át, melynek (13) fűtődrótja 60 palládium- vagy platinadrótból áll, mely elektromos hevítéssel fehérizzó állapotba jut, amidőn a (6) kontaktuskar a (II) kon­taktust az áramforrás pozitív sarkához kapcsolja. 65 Minthogy a (6) kontaktuskar minden kontal^usállása kb. 2 percig tart, a (2) csőbe beszívott légmennyiség több izben nyomul át a (12) fűtőtesten és így a leve­gőben esetleg jelenlévő metángáz, illetve 70 bármily más éghető gáz abban teljesen elég. Kb. 4 prec multán, vagyis, miután a (4) szelep utján való légbeszívásra és az (5) szelep útján való légkibocsátásra fordított két perc, valamint a fűtött (12) 75 fűtőtest útján való keringése fordított két perc eltelt, a (6) kontaktuskarnak a (III) kontaktusra való átkapcsolása foly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom