112783. lajstromszámú szabadalom • Villamos világítási berendezés
— 3 — körülmények olyan állapotáról, amely valóban meglepetésszerű hatást vált ki. Vegyünk fel példaképpen ikáliumelektródákat neonban; a katódás esés a lumi-5 neszcenciás üzemben való kb. 60 voltról a fényíves üzemben uralkodó 2—3 voltra, azaz értékének huszadrészére siilyed; így tehát a fényíves üzemben lehetséges áramsűrűség meghuszszorozódhatnék. Már 10 most gyakorlatilag több ampert vezethetünk egy oly katódás folt révén, amelynek felülete rendkívül kicsiny, ami néhány tízezerszer nagyobb áramsűrűségeknek felel meg, mint amilyeneket már 15 javasoltak. Azonban ami még inkább meglepő és ami lényeges, az, amint azt mi felfedeztük és ami maguknak a lumineszcenciás csöveknek technikájában uralkodó egész általános tendenciával 20 ellentétben van, az, hogy ezek a rendkívül nagy katódás áramsűrűségek, mint már fentebb említettük, nemcsak a rendszerint szokásos néhány milliméternyi nyomásokkal, hanem még igen gyenge, pl. néhány 25 tizedmilliméternyi, sőt némely esetben néhány századmilliméternyi oly nyomásokkal is összhangzásba hozhatók, amelyek a lumineszeenciás üzemben igen rövid tartósságú csövekre vezetnének. 30 Ezeknek a megfigyeléseknek ipari célra Való alkalmazásában fény előállítására egy berendezést létesítettünk; ez, a találmányt képező berendezés a következőket foglalja magában: 35 1. egy villamos kisülési készüléket, amely a fényíves üzemben való működésre van szánva, és amely az elektródákat és legalább egy ritka gázt tartalmazó gázalak ú masszát magában foglaló kam-40 rából áll, 2. egy villamos áramkört, mimellett e berendezést az jellemzi, hogy egyrészt a kamrában levő gázalakú massza nyomásának értéke 3—0.05 higanymilliméter kö-45 zött van, amely nyomás annál kisebb, mennél nagyobb az említett kamra harántmetszete és másrészt az említett kamra elektródáihoz kapcsolt villamos áramkör olyan, hogy lehetővé teszi a ki-50 sülési készüléknek fényíves üzemben való működését. Azok a kisülési készülékek, amelyek az ilyfajta berendezésekben használhatók, számos alakban foganatosíthatók; mind-55 ezek a készülékek a találmány keretébe tartoznak. Példaképpen e készülékek foganatosítására alkalmazható különböző eszközöket, illetve rendszabályokat az alábbiakban írjuk le, ahol is magától értetődik, hogy a találmány ezeket a kü- 60 lönböző' eszközöket és rendszabályokat is magában foglalja. Az első eszköz a katóda, és a rendszabály egy katódás rész alkalmazásában áll. Használhatunk fémoxidból álló katódákat 65 is. A második eszköz az anóda; megállapítottuk, hogy iparilag különösen,' figyelemre méltó eredményeket lehet elérni e kis nyomásií gázzal töltött kisülési készü- 70 lékek tartóssága és jó konzerválása tekintetében egy különleges anóda létesítésével. Ez jellemző sajátság is, mert eddig a kutatók főleg a katóida problémájával foglalkoztak, ahol a potenciálesés a lrnni- 75 neszcenciás üzemben igen nagy. Minthogy a katódás esés igen kis értékre csökken, ha a lumineszeenciás üzemről a fényíves üzemre térünk át, ennélfogva az anódás esés ugyanilyen fontosságú lesz. 80 Egy jó anóda szerkesztésének feltételeit annál nehezebb volt meghatározni, mert, amint már említettük, az; anóda felületének általában véve csak kis része van használva, 85 Megfigyeltük, hogy az anódán lévő anódás zónának méretei és helyzete az anóda alakjától, méreteitől ós a készülékben való helyzetétől, különösen a készülék falaival szemben elfoglalt helyzetétől függ. így, 90 pl. üreges hengeralakú elektróda esetén megfigyeltük, hogy az anódás zóna a következőkből tevődik össze: a henger belső felületén lévő sávból, .amelynek mélysége gyakorlatilag a henger átmérőjének kél- 95 szeresével egyenlő és a külső felületén lévő oly sávból, amelynek mélysége az elektródának a falaktól való távolságával nő. Azt is megfigyeltük, hogy az anódás 100 zóna felületének nem minden eleme dolgozik egyenlően, hogy a fém elillanása sokkal nagyobb mérvű az erős villamos mező körzetében, amilyenek pl. a szélek és a felületnek erősen domború pontjai és 105 részei. Végül még azt is megfigyeltük, hogy az anódás anyag részecskéinek emissziója különösen káros a gázok abszorpciója szempontjából, mert a kilövelt részecskék no a hideg vagy elégtelenül fűtött részeken lerakódhatnak és hogy az abszorbeáló képességük ezzel ellentétben erősen csökken, ha az igen forró helyeken rakódnak le, ha pl. az anóda felületének porttjaiból ki- 115
