112780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulóz és cellulóz-félpép ipari előállítására növényanyagokból alkálilúggal és klór-gázzal

- 2 — vihető és jól szabályozható rendszabályok. A csatolt vázlatos rajz a találmány szerinti eljárás folytonos megvalósításához való berendezés példaképpeni kiviteli 5 alakját szemlélteti. A berendezésnek két tornya van, amelyek közül az (1) toronyban megy végbe az alkáliával való impregnálás, míg a (2) toronyban a klórozás. A rajz a tornyok összeköttetését és az 10 anyagoknak a kezelés alatti útirányát is feltünteti. A két torony olyan magas, hogy a bennük végbemenő reakciók a kezelendő anyagnak a toronyban való vógighaladási ideje alatt befejeződhessenek. Az első 15 torony híg, forró alkália hatásának, míg a másik torony nedves klórgáznak ellenálló anyagból készül. Az (1) torony oldalfalain, megfelelő magasságban, (3) berendezéseket helyezünk 20 el, amelyekkel a gőz bevezetését végezzük ós szabályozzuk. A torony tetején nyílás van a finoman elaprózott növényi anyag bevezetésére, amely anyagot a (4) szállító visz ehhez a nyíláshoz; a tiszta 25 alkálikus lúgot pedig az (5) csővezetéken át juttatjuk a toronyba. A torony alsó részén a kivételt szabályozó (6) készülék van, amely a kezelt cellulózanyag kiömlési sebességét szabályozza. Ez az 80 anyag lefelé esik és a lúggal együtt a (7) tartányba gyűlik össze, ahol az anyagot a lúg átitatja, majd mossuk és azt ilymódon az ezután következő klórozásra előkészítjük. 35 A fölös lúgot a (7) tartány aljából a (8) csővezetéken át a (9) emelő szivatytyúhoz vezetjük, amely a (10) csővezetéken át az (1) torony felső részéhez juttatja, ahol is az említett módon a (3) vezetéken 40 át érkező friss lúggal összekeveredik. A lúggal kezelt növényi anyagot megfelelő eszközzel felfelé nyomjuk a (11) vezetéken át, amelyből a (2) klórozó torony tétjén elhelyezett (12) elosztó Í5 szerkezeibe jut. Egy másik elrendezés szerint az (1) tornyot a (2) torony felett is elrendezhetjük, amely esetben a (11) felszálló vezeték elmaradhat. Oldalai mentén a (2) tornyot (13) be-50 rendezésekkel látjuk el, amelyek a klór beáramol tatását végzik és szabályozzák. A torony alján (14) szabályozó kivonó eszköz van, amelyik a (15) kiömiő nyílásán át távozó kezelt anyag kiömlő sebes-55 ségét szabályozza. Megjegyzendő, hogv a (6) és (15) szabályozó eszközök lehetővé teszik annak az időnek a szabályozását, ameddig az anyag a toronyban kezelés alatt áll, minekfolytán az anyag különleges természete támasztotta követeimé- 60 nyeknek megfelelhetünk. Világos az is, hogy a kezelés alatt álló anyag fajsúlya olyan mértékben növekszik, ahogy az a nehézség hatása alatt a torony felső részéből az alsó részbe jut, 65 amely fajsúlynövekedést egyrészt a felül fekvő anyag súlya, másrészt a reagensek hatása idézi elő, amelynek folytán az alul fekvő anyag meglágyul és megsűrűsödik. 70 Ez okból az anyag felső rétegei a toronyban laza és nyitott helyzetben vannak, ami a, legjobb mód arra, hogy az any ag bensőséges érintkezésbe jusson az alkalmazott reagensekkel, míg az alsó 75 rétegek összcsűrűsödöttek, összeállók és összenyomottak, ami szinte áthatlan feneket alkot. Ez megakadályozza vagy legalább is késlelteti a reagenseknek a toronyból való kilépését, úgy hogy ha ezeket 80 bizonyos magasságon felül vezetjük a toronyba, csak felfelé haladhatunk, azaz ellenáramban a nehézség hatása alatt lefelé mozgó növényi anyaggal. Ennekfolytán a szivacsos, nyitott, friss növényi 85 anyag — amely folytonosan érkezik a toronyba — hamarosan abszorbeálja a folyadékot. A tornyok, különösen a nagy teljesítményű berendezésekhez való tornyok, 90 keresztmetszetükben célszerűen derékszögű négyszög- vagy ellipszis-alakúak, amivel csökken a kezelés alatt álló massza VclSt ci gsága és így lehetővé válik, hogy a reagensek egyenletesen hatoljanak az 95 anyagba. A súly által előidézett és az ellenáramban való folytonos haladás — kellő módon végrehajtva és szabályozva — minimumra csökkenti a fel nem használt 100 reagens mennyiségét, azaz a gyakorlatilag és elméletileg szükséges reagensmenynyiség viszonyát, minthogy az ellenáram folytán a hígabb vagy gyenge reagens friss, érintetlen anyaggal keriil érintke- 105 zésbe, amellyel a reakció hamarabb váltódik ki, amikor pedig a folytonos működést már kielégítően beszabályoztuk, egyenletesen megy végbe anélkül, hogy a reagensekben veszteség állana be. 110 Világos továbbá, hogy — mivel a leírt torony-berendezés megengedi mind a növényi anyag kibocsátási vagy leszállási sebességének, mind pedig a reagensek koncentrációjának és bevezetésének 11E szabályozását — lehetségessé válik a