112779. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcslevek konzerválására
Megjelent 1935. évi szépteinber hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112779. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás gyümölcslevek konzerválására. Neubauer Mihály erjedés-kémikus Budapest. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 24-ike. A találmány olyan eljárás, amely lehetővé teszi, hogy gyümölcsleveket természetes állapotukban jelenlévő alkotórészek megváltozása nélkül konzerváljunk. A 6 nyers és konzervált (híg, besűrített és beszárított) gyümölcslevek közötti különbség az, hogy a melegítéssel összekötött konzerváló folyamatnál a hő és a levegőben lévő oxigén hatására egyes, a lében 10 található, anyagok, vegyületek változást szenvednek, oxidálódnak. Ameddig a hőokozta változásokat a vakuumban való befőzéssel meglehetősen csökkenteni sikerült, a felmelegítés következtében erélye-15 sebben ható oxidáló hatást mindezideig kiküszöbölni nem sikerült. Ennek következtében a gyümölcslevek természetes összetételéhez tartozó egyes nagyon könynyen oxidálódó anyagok, így (pl. a vitami-20 nok is), a konzerválás folyamata alatt elbomlanak, illetőleg hatástalan vegyületekké alakulnak át, nemkülönben a szín és íz hátrányosan elváltozik. A vitaminek oxidálódását a levekben lévő en-25 zimek, különösen magasabb hőmérsékletnél, katalizálják. A találmány szerinti eljárás értelmében a leveknek a levegővel való érintkezését kikapcsoljuk és az enzimek működését a 80 lé előállításától számított legrövidebb idő alatt megszüntetjük. E végett a rendszerint sajtolással készített leveket úgyszólván az előállítás pillanatában hőkicserélő rendszerben folyatjuk, amelyben az elér-35 hető legrövidebb idő alatt olyan hőmérsékletre melegítjük azokat, amelynél az enzimek elpusztulnak. A melegítés az esetleg elnyelt légbuborékokat kihajtja. Minthogy a hőkicserélődés a lé haladása 40 közben jön létre, alkalmasan bevezetett iners gáz, pl. széndioxid, amely egyébként a hőkicserélő rendszer légterét kitölti, megakadályozza, hogy a lé folyton változó felülete levegővel érintkezzék és oxidálódjon. A hőkicserélődés gyorsítására az 15 alkalmazott gázt elő is melegíthetjük. Különös előnye van az eljárásnak gyümölcslevek, pl. paradicsomlé besűrítése esetén. Az eddig alkalmazott eljárásoknál a nyers lé és a különböző sűrűségű léter- 50 mékek nem tartózkodtak állandóan zárt rendszerben és így a legtöbbször meleg állapotban, levegővel érintkeztek, ami a szín és íz hátrányos elváltozása mellett a vitaminok elbomlására is vezetett. A ta- 55 lálmány szerinti eljárásnál az enzimhatás megszűnésének hőfokára melegített levet az eddigi nyilt tartányok helyett oly zárt lartányba vezetjük, amelynek légterét az iners gáz tölti ki. Ily tartányokban 60 őrizzük a leveket, míg befőzésükre kerül a sor, valamint a befőzés egyes szakaszaiban előálló szünetekben és abban az időszakban, amely a végtermék előállítása és dobozolása között telik el. Termé- 65 szetesen az eljárás alkalmazható épp úgy a híg levek, mint beszárított levek (poralakú készítmények) munkameneteinél. Ha célunk a sajtolt híg levet konzerválni, úgy a hőkicserélő rendszerben és iners gáz 70 áramában az enzimhatás megszűnésének hőfokára melegített levet azonnal dobozoljuk vagy üvegeljük, illetőleg gázáramban tároljuk. Poralakú készítményeknél a befőzéshez hasonlóan a további munka- 75 menetekben szintén ez eljárásban lerögzített elvet alkalmazzuk, azaz a végterméket zárt rendszerben és gázáramban tároljuk mindaddig, míg dobozolásra kerül a sor. 80 Az eljárás további jellemzője, hogy a befőzést és beszárítást erősen ritkított