112778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző rezgésszámú elektromágneses rezgésekből adott sávban fekő rezgések kiválasztására

Megjelent 1935. évi szépteinber hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112778. SZÁM. — VLL/J. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés különböző rezgésszámú elektrómágneses rezgésekből adott sávban fekvő rezgések kiválasztására. Lukács Ernő oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi május hó 18-ika. A találmány eljárás különböző rezgés­számra elektromágneses rezgésekből adott sávban fekvő rezgések kiválasztására, to­vábbá, berendezés az eljárás megvalósítá-5 sára. Hasonló célból ismeretes már a széjjel­választandó rezgésekhez multipliklative idegen rezgést keverni és a, keverésből eredő (kisebb rezgésszámú) ú. n. közép-10 frekvenciás rezgésekből azi adott sávban fekvőt kiválasztani (szuper-elv). A talál­mány szerinti eljárás is a multiplikativ­keverést használja,, de lényegesen külön-' bözik az előbbi módszertől, amennyiben 15 a keverékből eredő rezgésekben teljes egé­szlében jelen vannak az adott sáv rezgései­nek diemoduMciós rezgései, viszont a tölbbi, keverésből eredő rezgés az adott sávnak megfelelő demodulációs sávon kí-20 vül eisik. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a szétvá­lasztandó rezgésekhez kevert idegen rez­gésit a kiválasztandó sáv vivőrezgésével azonos rezgésszámon tartjuk és gondosko-25 dunk arról, hogy a két rezgés közti fázis­szög állandó legyen. A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható a rádiótechnikában hanggal vagy jelekkel módosított nagyfrekven-80 ciájú rezgések széjjelválasztására,. A ta­lálmány szerinti eljárás ilyen alkalmazá­sánál a széjjelválasztandó rezgésekhez he­lyileg létrehozott rezgést keverünk, ame­lyeit ugyancsak a kiválasztandó sáv vivő-85 rezgésével vezéreltetünk. Az eljárás megvalósítására való és ugyan­csak a találmány tárgyát tevő berendezés lényeges alkatrészei valamely, multipli­kaltiv rezgéskeverérsre alkalmas berendezés — amely egyébként tetszésszerinti, isme- 40 reites kiviteilü lehet, — továbbá valamely helyi rezgéseket keltő oly berendezés, amely szabályozható visszacsatol!ássál van ellátva. Ily berendezést példaképen a rajz 1. ábrája muitat. A rajzon (ul) és (u'2) po- 45 zitiv, (u3) negativ potenciált jelképezi az elektroncső (1) katódjához képest, amely­nek (5) a szokásos fűtése, (4) anódája, a (2), vezérlőrácsa és (3) tértöltőrácsa. A (3) tértöltőrácsí a (8) forgókondenzáitorból és 50 (7) önindukciós csévéből álló rezgőkörhöz csatlakozik, a rezgőkör másik kapcsa az (ul) potenciálon fekszik; a (7, 8) rezgőkör veszteségeit a (6) visszacsatoló cséve se­gítségével csökkenthetjük, esetleg telje- 55 sen kompenzálhatjuk, amely csökkentés mértéke, illetve nulla veszteségre való csökkenitéis esetéin a fellépő önrezgósek amplitúdója a (9) forgókondenzátorral szabályozható. Ezen Weiagant-tóil eredő 60 visszacsatolási kapcsolás csak példaképen van megemlítve, minthogy minden olyan visszacsatoló berendezés eredményesen al­kalmazható, amelynek segítségéve] a vis­szacsatolt rezgőkör veszteségei célszerűen 65 elég kis értékre csökkenthetők, illetve ön­rezgés esetén a rezgésamplitudó sziabá­lyozhafó. A találmány szerinti berendezés egy célszerű továbbfoganatoisítási alakjánál a 70 multiplikiativ rezgéskeverésire való beren­dezés elektroncsöve egyidejűleg a helyi rezgések keltésére is szolgál. Gélszerű a keverésre és a helyi rezgések keltésére olyan tórtöltőrácsos csövet hasz- 75 nálni, melynek (4) anód ja a tértöltőrácsra van visszacsatolva, miként az az 1. ábra szerinti kivitelnél látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom