112772. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcsövek elektródáit rögzítő szerkezet
Megjelent 1935. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112712. SZAM. — VlI/j. OSZTÁLY. Eisütö'csövek elektródáit rögzítő szerkezet. Telefunken Gesellschaft far drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi november hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi január hó 30-ika. A találmány kisütőcsövek elektródáit' rögzítő szerkezet, amely alkalmas az úgynevezett „csőkongás" megszüntetésére. Az úgynevezett mikrofon-effektus vagy 5 „csőkongás" mind vevőkészülékeknél és erősítőberendezéseknél, mind pedig adókészülékeknél tapasztalható kellemetlen jelenség. Mint ismeretes, a jelenségnek oka az, hogy az elektródarendszer és pedig 10 főként a rácselektródák, mechanikai rázkódások folytán rugalmas alakváltozást szenvednek, mely az áthatási viszonyokat megváltoztatja és anódáramingadozásokat okoz. Ez utóbbi a hangszóróban, mint 15 hang észlelhető. Hasonlóképpen magyarázható az ú. n. „akusztikai visszacsatolás" is. Amint a hangszóróból kiinduló hanghullámok a csöveket, elsősorban a kezdeti fokozatok érzékeny csöveit elérik, 20 azokat állandóan meglökik, mechanikailag gerjesztik, úgyhogy a kapcsolás a kezdeti fokozat elektródarendszerének mechanikai önfrekvenciájában rezeg. Az elektródarendszernek rugalmas alakváltozása 25 nemcsak kis frekvenciaerősítőkben, hanem nagy frekvenciafokozatokban és adóknál is rendkívül zavaró jelenség, minthogy ezek az alakváltozások a nagyfrekvenciájú rezgéseket modulálják, mely 80 moduláció a demodulálásnál észrevehetővé válik. A csőkongás megszüntetésére különböző eljárások ismeretesek. Ezek részben arra irányultak, hogy a csövet az üvegburára 35 húzott gumiszivacsborítással, illetőleg rugózó csőaljzat alkalmazásával mechanikai rezgésekkel szemben védjék. Eljártak úgy is, hogy az elektródarendszert teljesen merevre készítették. A rugózó csőfoglalatok, főként a csövek behelyezésénél, köny- *0 nyen megsérülnek, a gumiszivacsborítások pedig egyrészt az üvegbura hőelsugárzóképességét csökkentik, másrészt a csőben keletkező meleg hatására hamar tönkremennek. 45 Hogy az elektródarendszernek lehetőleg nagy merevséget adjunk, arra önmagában a következő lehetőségek kínálkoznak. Azokat a támasztódrótokat, melyek az elektródákat hordják, különösen vastagra és 50 így igen merevre készíthetjük. Ily vastag tartórudak alkalmazása azonban az elektródarendszeren belül mezőzavarokat okozhat. Ez könnyen belátható, ha meggondoljuk, hogy a vezérlőrács spirális át- 55 mérője, főként az igen meredek csöveknél, nem több, mint 1.5 mm és a támaszok átmérőjét hasonló nagyságura kellene változtatni, hogy azok a szükséges mértékben merevek legyenek. Másik megoldás volna 60 a rácstámaszoknak hosszirányú feszítése nagy húzóerőkkel. Ebben az esetben a rácstartók mechanikai rezonancia-frekvenciái nagyok és a rázkódtatásoknál fellépő áthajlások igen kicsinyek volnának. 65 Könnyen belátható, hogy elektródarendszereknél ily nagy feszítőerőket alkalmazni nem lehet, főként akkor nem, ha kisebb teljesítményű vevő- vagy erősítőcsövekről van szó. 70 Javasolták végül azt is, hogy ne a rácstartókat, hanem csak a rácstekercseket akadályozzuk rezgések végzésében rájuk helyezett csillapítótestekkel. Eltekintve attól, hogy ily csillapítóelemek, amelyek 75 pl. a rácsdrótokat érintő szigetelőanyagú