112762. lajstromszámú szabadalom • Tekercsrugós rugózás géperejű járművekhez

Megjelent lí)226. évi szeptember lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112762. SZÁM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Tekercsrugós rugózás géperejű járművekhez. Daimler-Benz Aktiengesellschaft cég- Stuttgart-Untért örk li e im. A bejelentés napja 1933. évi december hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi február hó 4-ike. A találmány tekercsrugós rugózás különösen olyan géperejű járművekhez, melyeknek egymástól függetlenül vezetett kerekeik vannak, vezetés nélküli tekercs-5 rugókkal. A találmány szerint — előnyösen a tekercsrugók belsejében — további segéd tekercsrugókat helyezünk el, melyek, előfeszültséggel, vagy enélkül, csak a főrugók nagyobb terhelésekor kezdenek 10 működni. Vezetés nélküli tekercsrugóknak az az előnye, hogy a rugózás súrlódásmentesen működik és már a legkisebb lökéseknél is azonnal hatásos. Ennek következtében a kocsi rendkívül simán jár. E tulajdonságokat a találmány szerint a rugózás megosztásával még tovább javítjuk akként, hogy először lágy, majd bizonyos löket után keményebb rugózást léptetünk működésbe. Eszerint kis terhelés-20 kor csak a főrugó működik, nagyobb terhelésnél azonban a segédrugó hatása hozzáadódik a főrugóéhoz, miáltal keményebb rugózáshoz jutunk és túlnagy rugóbehajlást elkerülünk. Utóbbi körül-25 mény főleg lengő féltengelyeknél fontos; más megoldás alkalmazásakor ugyanis a kerekek nagy rugóbehajlás, illetve nagy igénybevétel esetén erősen ferde helyzetbe kerülnek, ami a rugózást, pl. nyom-80 változás folytán, káros módon befolyásolja és a kerékabroncsok oldalirányú igénybevételét okozza. A segédrugókhoz ütközőkként célszerűen gumipárnákat használunk úgy, hogy a segédrugók mű-35 ködésbe lépésekor hirtelen ütést, illetve hirtelen rugólökést elkerülünk. Hogy nagyobb rugózási út nélkül hatásos segédrugózást létesítsünk, utóbbit célszerűen előfeszültséggel építhetjük be. Tekercsrugós rugózás alkalmazásakor a 40 segédrugókat előnyösen a főrugók belsejében helyezzük el. Egymásután működésbe lépő több segédrugó esetén továbbá igen lágy rugózást érünk el, lágy, illetve fokozatos átmenetekkel. 45 A mellékelt rajz a találmány szerinti rugózás két foganatosítási alakját példaként tünteti fel. Az 1. ábra az első megoldásnak, a 2. ábra a második megoldásnak nézete 50 és részben metszete. Az 1. ábrán (a) a keret és (b) a differenciálmű tokja, melyhez oldalról csuklósan csatlakozik a (c) féltengely. Az utóbbival szilárdan vagy mozgathatóan összekötött 55 (d) rugótányér és a keret között van az (e) tekercsrugó, mint főrugó. A kereten alkalmazzuk továbbá, a főrugón belül, az (f) segédrugót, mely, pl. előfeszültséggel, a (g) csapon csúszó ós a (h) ütközőhöz 60 fekvő (i) rugótányérhoz és a (k) gumipárnához támaszkodik. A tengely még a további (m) gumipárnát hordja, mely (x) rugóösszenyomódás után az (i) rugótányérhoz fekszik és ezt az (f) segédrugó 65 hatásával szemben a csapon eltolja. A 2. ábra előfeszültség nélküli segédrugózást szemléltet. A metszetben ábrázolt (c) tengelyhez karimák révén a (dl) tartót erősítjük. 70 Utóbbira támaszkodik a két (el) és (e2) főrugó, melyek utolsó, szűkített meneteikkel az (nl, n2) illetve (ol, o2) záródarabok révén csatlakoznak a tartóhoz, illetve a kerethez. Az (ol, o2) záródarabok alatt 75 a további (pl, p2) záródarabok segélyével