112761. lajstromszámú szabadalom • Galván elem különösen villamos akkumulátor

Megjelent lí)220. évi szeptember lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112761. SZÁM. — VLLL/I. OSZTÁLY. Galvánelem különösen villamos akkumulátor. Accumulatoren-Fabrik Aktiengesellschatt cég" Berlin. A. bejelentés napja 1934. évi március hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi május hó 18-ika. Ismeretes, hogy az akkumulátorok töltésénél oxigén és hidrogén elegyei, sok esetben jelentékeny mennyiségben szabadulnak fel. Ezért a gázok kellő elvezetésé-5 ről kell gondoskodnunk, nehogy robbanások következzenek be. Ez okból az elemeket nem lehet elzárni. E gázok azonban nemcsak az akkumulátorok töltésekor, hanem azok kisülésekor, illetve áramnél-10 küli, nyugvó állapotában is fejlődnek. Az ilyen utógázfejlődés a legtöbb primérelemnél is tapasztalható. Megkísérelték már a töltésnél és a nyugvó állapotban fejlődő gázoknak kí-15 küszöbölését, úgy hogy az illető primér, vagy szekundér elemek két elektródáját vékony ellenállási huzalon, célszerűen platinahuzalon át sütötték ki, mely huzal az elem gázterébe nyúlt és ott a kisülési 20 áram folytán izzásba jutott. Ha a gáztérben hidrogén és oxigén egymás mellett kémiailag egyenértékű mennyiségben fejlődött, ilyenmódon sikerült a káros durranógáznak maradéknélküli kiküszöbö-25 lése. A galvánelemek és akkumulátorok e gázosodásánál azonban a hidrogén és oxigén csak ritka kivételes esetben, úgyszólván véletlenül fejlődnek egymással egyenértékű mennyiségben. Ezért az ed-30 digi eljárásokkal nem is tudták a káros gázok tökéletes kiküszöbölését elérni, minélfogva ez eljárások a gyakorlatban nem terjedtek el. A találmány szerint sikerül az ilyen, 35 nem kívánatos módon felgyülemlő hidrogént és oxigént más módon (lánggal égés nélkül) kiküszöbölni, mely akkor is eredményre vezet, ha a két gáz nem fejlődik egymással 'egyenértékű mennyiségben, vagy ha az illető elem gázterében egyál- 40' talán csakis hidrogén, illetve csakis oxigén keletkezik. Ezt a találmány szerinti galvánelemnél, különösen villamos akkumulátornál úgy érjük el, hogy a gázelnyeletésre magukban véve ismeretes hid- 45 rögén-, illetve oxigénelnyelő-elektródákat alkalmazunk, (ezeket röviden hidrogén-, illetve oxigénelektródáknak is nevezik), melyek a gázzal, illetve a gázeleggyel érintkezésben állanak és az elektrolitba 50-merülnek. A találmány szerint továbbá az elnyelő hatású elektródákat az elektrolittel szemben az elnyelő hatásra kedvező, magábanvéve ismert értékű potenciálon tartjuk. Ez akként érhető el, hogy az el- 55 nyelő hatású elektródákat, a galvánelemek főelektródáival, esetleg ellenállások útján, vezetően kötjük össze. (A gázelektródák működési módjára és a potenciálokra általában v. ö. Foerster Fritz: „Elek- 60 trochemik wásseriger Lösungen" Handbuch der angewandten Chemie, dr. Bredig G. kiadása I. kötet.) A találmány szerint egyetlen elnyelő hatású elektródát is alkalmazhatunk, me- 65-lyet a galvánelem egyik főelektródájával, esetleg ellenállások útjára vezetően kötünk össze. Ez az egyetlen elnyelőhatású elektróda, ellen állások után a galván elem mindkét elektródájával is vezető össze- 70-köttetésbe hozható. Elnyelő hatású elektródául azonban a galvánelem tartálya is felhasználható, melynek ez esetben fémből kell lennie, vagy legalábbis fémesen vezető belső felülettel kell rendelkeznie. 75 Ez esetben a fémes tartályt a főelektródák egyikével, esetleg ellenállások útján köthetjük össze. A galvánelem tartályát