112754. lajstromszámú szabadalom • Szövőszékvetélő

Megjelent lí)2. évi szeptember li ó 2 -án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112754. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Szövőszékvetélő. Fegryverneki Frommer Rudolf gépészmérnök, vezérigazgató Budapesten. A bejelentés napja 1933. évi november hó 18-ika. A találmány a szovőszékvetélők azon fajtájára vonatkozik, melyeknél a vetü­lékfonalcsévét tartó orsó a vetélőben csap körül 90°-kal elforgatható oly módon, 5 hogy az, orsó a eséve felhelyezése céljából a vetéléből kiforgatható és a felhelyezett csévével a vetélőbe forgatható legyen. Ezeknél a vetélőknél eddigelé az orsót a vetélőbe beforgatott helyzetben lemez-10 rugó biztosította, hogy az orsó a vetélő ide-oda futásánál a vetéléből ki ne for­duljon. Az, eddig alkalmazott lemezrugók hátránya az volt, hogy azok feszültsége aránylag rövid használat után csökkent, 15 úgyhogy az orsó meglazult, illetve a ve­télőben nem feküdt kellő szilárdan az őt megtámasztó felülethez. Ha pedig a rugó a kelleténél kissé keményebbre volt edzve, akkor könnyen eltörött. 20 A találmány célja ezeket a hátrányo­kat kiküszöbölni, amit azzal ér el, hogy az orsó helyzetének biztosítására az alant részletesen • leírt tekercsrugószerkezetet használja. 25 A csatolt rajz a találmány szerinti rugószerkezetet az orsó és a vetélő egy részével vázlatosan ábrázolja. Az 1. ábra a találmány szerint szerkesz­tett vetélő egy részének hosszmetszete a 30 vetélőbe forgatott orsóval és a 2. ábra ugyanaz a metszet a vetél őből kiforgatott orsóval. A 3. ábra egy eltérő kiviteli alakot mutat az 1. ábrának megfelelő feltüntetésben. A 35 4. és 5. ábra két további kiviteli alak hosszmetszete. A vetülékfonalcséve felvételére való (1) orsó (1. és 2. ábra) a (2) vetélő­ben ismert módon (3) csap körül forgat­hatóan van ágyazva. A (2) vetélő (4) fura- 40 tában van az i(5) tekercsrugó, mely az azt körülvevő és a (4) furatban csúszó (6) rugóhüvelyre akként hat, hogy azt az (1) orsó (7) agyához szorítja. A (7) agy (8) talpfelülete ferde és így a (6) rugóhüvely 45 a (8) talpfelületnek (9) végpontjára, tehát a (3) forgáscsaphoz képest excentrikusan gyakorolja nyomását. Az (1) orsó a veté­lőbe forgatott helyzetében a (10) csaphoz támaszkodik, amely a (3) forgáscsapnak 50 a (9) támadási ponttal szemben fekvő ol­dalán van, úgyhogy az (5) rugó által a (7) agyra gyakorolt nyomaték az orsót a (10) csaphoz szorítja és így a beforgatott hely­zetben tartja. 55 Minthogy a tekercsrugók tudvalevőleg sokkal előnyösebbek, mint a lemezrugók, mert anyaguk igénybevétele sokkal ked­vezőbb, amellett oly sodrony-fajtából ké­szíthetők és oly eljárással, amely a tűz- 60 ben való edzést kiküszöböli, a leírt szer­kezet sokkal tartósabb az ismert lemez­rugós szerkezetnél. Az orsó kiforgatásánál a (7) agy (9) pontja a (6) rugóhüvelyt kissé benyomja 65 és így az orsó a rugó hatása ellenében a 2. ábrán látható helyzetbe kiforgatható. Ebben a helyzetben a rugóhüvely a (7) agy oldalfelületére hat és ezáltal az orsót kiforgatott helyzetben tartja. A vetülék- 70 fonalcséve feldugása után az orsó a csé­vével együtt az 1. ábra szerinti helyzetbe visszaforgatható. A 3. ábrán feltüntetett kiviteli alak csak abban különbözik az 1. és 2. ábra 75 szerintitől, hogy ennél nem a (7) agy (8) talpfelülete, hanem a rugóhüvely (11) homlokfelülete van leferdítve. Ennél a

Next

/
Oldalképek
Tartalom