112751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dezoxidáló salak regenerálására, valamint vasfajták dezoxidálására és ötvözésére
redukálóanyagmennyiiséget és erőt kellett volna felhasználnunk. A fenti példa azt mutatja, hogy 52.3% kovaföldet tartalmazó salaknál 5.06% 5 MnO tartalom esetén a regenerálás gazdaságosan már nem lehetséges, de ha kovaföldben kevésbé gazdag és agyagföldben, valamint mészben gazdagabb salakból indulunk ki, akkor körülbelül 5% MnO tar-10 talom esetén még mindig gazdaságosan és a kovaföld messzemenő redukálása nélkül megvalósítható a regenerálás. Megjegyzendő, hogy ha a regenerálást nem is foganatosítjuk, mégis előnyös 15 olyan salakot használni, amelynek MnO és vagy FeO tartálma nem csökkent a minimum alá. Ha pl. a MnO-ta,rtalma,t vesszük figyelembe, amikor salakot m!angántartalmú oxidált acéllal erélyesen fceí!0 verünk, továbbá ha a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően feltételezzük, hogy a salak MnO-tartalma minden egyes kezelés után 3%-kai növekszik és ha az oxidált acéllal való keveréshez olyan sailakot 25 használunk, amely nem tartalmaz MnO-t és végül, amint már említettük, a salakot nem regeneráljuk minden egyes kezelés után, az egész salakot ujjal kell helyette síteni. Ennek következtében ez az eljárás 30 friss nyersanyag és hőfelhasználással jár. Ha azonban 12% MnO tartalmú salakból indulunk ki, akkor a salak MnO tartalma az oxidált acéllal való keverés után 15/ó-ra emelkedik. A MnO tartalomnak az 85 eredeti 12%-ra való csökkentésére elegendő kivenni a salak Vő részét és a kivett anyagmennyiséget a salak egyéb alkatrészeivel, pl. kovafölddel, agyagfölddel, magnéziumoxiddal és mésszel pótolni; 40 természetesen mangánoxidot nem adunk a salakhoz. A salak felhasználásából eredő költség a dezoxidált acél egy tonnájára számítva kb. K-e lesz annak a költségnek, amely akkor állt volna elő, há 45 minden egyes keverésnél teljesen MnO-mentes salakot használtunk volna. Szükségtelen részletezni, hogy milyen jelentős mértékben csökkenti ez a módszer az eljárás költségét. 50 Amint a megelőző fejtegetések mutatják, a találmány értelmében acélnak savanyú salakokkal erélyes keverés révén foganatosított dezoxidálására való ipari műveletsorozaitban olyan salakokat 55 használunk, amelyeknek MnO tartalma a 3%-ot és/vagy FeO tartalma az 1.5%-ot meghaladja az egymást követő műveletekben. De nyilvánvaló, hogy az első műveleteknél és friss salakból kiindulva ez a féltéi el nem valósul meg. Nagyon 60 tanácsos az első műveletnél minimális MnO és FeO tartalmú salakból kiindulni. Ezután hagyjuk, hogy a salak a MnO és FeO tartalma az első művelet és az ezt követő műveletek folyamán növekedjék 65 anélkül, hogy a salakot regenerálnók vagy az eljárást megszakítanék és regenerálást csak akkor foganatosítunk, amikor az n-dik erélyes keverés után a MnO és/vagy FeO tartalom a rendes működés- 70 hez megszabott határt meghaladja, amely határ minden esetben több mint 3%, illetve 1.5% és minden egyes esetre nézve kísérletileg határozandó meg. A rendes felső határok a következő három feltétel- 75 tői függnek: 1. Az acélban megtartani kívánt oxigéntartalom, minthogy ez az oxigéntartalom nyilvánvalóan csökken, ha a salak MnO és FeO tartalma kisebb, míg a salak 80 többi elemének mennyisége nem változik meg; 2. a salak többi alkatrészének mennyisége; 3. a salak regenerálására szánt költség. 85 Ezeket figyelembevéve minden egyes esetben megállapíthatjuk a MnO és FeO tartalom alsó és felső határát. A fent leírt eljárást a találmány értelmében bizonyos vasötvözetek előállítására 90 is használhatjuk úgy, hogy magát a vasolvadékot használjuk a salakban levő oxigéntartalmú vegyületek redukálására. Továbbá az eljárást egészen általánosan; vasötvözetek készítésére használhatjuk 95 nem csupán olyan salakokkal, amelyeket regenerálni kell, hanem egészen más természetű salakokkal is. Ebben az esetben is lehetséges a megolvasztott acél és az ötvöző alkatrészeket oxigéntartalmú ve- 100 gyületek alakjában tartalmazó híganfolyó salak erélyes keverésével bárminő vasötvözetet előállítani. Ebben az esetben nem szükséges acélt használni, hanem öntöttvasolvadék is alkalmazható. '05 Bizonyos vasötvözetek pl. vas-nikkel ötvözetek, vas-molibdén-ötvözetek, vasréz ötvözetek, vagy hasonló ötvözetek készítésénél a vasolvadóknak nem kell feltétlenül redukáló anyagot tartalmaz- 110 nia. Ezekben az esetekben az eljárás gyakorlati kivitele ugyanolyan, mint az előbb leírt esetekben. A salak és a vasolvadék keverését pl. úgy létesíthetjük, hogy a megolvasztott vasat vastag sugár- 115 ban gyorsan öntjük a híganfolyó salakot