112747. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajok viszkozitásgörbéjének a módosítására

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI % SZABADALMI BÍRÓSÁG || SZABADALMI LEÍRÁS 1 12747. SZÁM. — XI/b. OSZTÁLY. Eljárás szénhidrogénolajok viszkozitásgörbéjének a módosítására. Vegyipari és Kereskedelmi k. f. t. Budapest, mint Varsányi Ferenc magántisztviselő Budapest jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi december hó 21-ike. A kisértékű — gépkenési és motorhaj­íási célokra nem alkalmas — szénhid­rogénolajok, pl. kőszén- vagy barnaszén­kátrányolajok rendszerint csak alacson 5 áron értékesíthetők és alárendelt értéke­sítési célokra, mint utak portalanítására, fűtésre, brikettek bevonására, talpfák impregnálására stb. használhatók fel. Ahhoz, hogy ezek az olajok gyakorlati 10 célokra egyáltalában alkalmazhatók le­gyenek, kell, hogy viszkozitásuk a felhasz­nálási (mintegy 80°-tól 150 C°-ig terjedő) hőfokkörzetben a felhasználáshoz szük­séges 2—4 Engler ^-ig csökkenjen. Ennek 15 a követelménynek megfelelő olajok azon­ban hazánkban a melegebb évadokban fel­lépő környezeti (20—40 C°-os) hőfokon is már olyan kis viszkozitásiíak, tlZclZ köny­nyen folyók, hogy kisebb mennyiségek-20 ben való szállításuk és tárolásuk csurgási veszteség veszélye nélkül csak a nagy­értékű kenő- és motorhajtó-olajoknál al­kalmazott, igen jó minőségű göngyöletek­ben, pl. vashordókban, keményfahordók-25 ban eszközölhetők. Minthogy azonban ezek a kisértékű olajok a drága göngyöletek beszerzési és karbantartási költségeit nem bírják el, ezeknek fogyasztói gyanánt eddig általában csak olyan nagyüzemek 80 jöttek tekintetbe, amelyek az olajokat nagy tartányokban pl. vasúti tartály­kocsikban szerezték be, a kisfogyasztók azonban nem. A találmány célja a kisértékű olajok 35 viszkozitásgörbéjének (a viszkozitás hőfok szerinti függvényének) olyan módosítása, hogy az olaj még a nagyobb (20—45 C°-os) környezeti hőfokon is végtelen nagy visz­kozitású, tehát kocsonyás, kenőcsszerű legyen, a felhasználási hőmérsékleten 40 (80—150 C°) azonban a szükséges kis visz­kozitást (2—4 Engler0 ) elérje. Ezzel elér­jük azt, hogy az ilyen módosított viszko­zitású olaj egészen olcsó göngvöletekben, csurgási veszteség nélkül, gazdaságosan 45. szállítható és tárolható, mimellett cLZ cl tekintetbe jövő hőmérsékeleteken (80— 150 C°) éppen úgy felhasználható, mint a nem módosított viszkozitású olaj. A viszkozitásgörbe ilyen módosítását a 50 találmány értelmében úgy érjük el, hogy az olajokban szerves savak fémsóit oldjuk. A tekintetbe jövői szerves savak elsősor­ban a nagy molekulasúlyú szerves savak, mint zsísavak, nafténsavak stb. A tekin- 55. tetbe jövő fémsók elsősorban az alkáli­fémek (pl. Na, K), az alkaliföldfémek (pl. Ca, Ba, Mg), a földfémek (pl. Al, Cr), a vascsoportbeli fémek (pl. Fe, Cu, Ni) sói, azonban a bejelentés szerinti eljárás 60-nincs ezekre korlátozva. Ahelyett, hogy közvetlenül a szerves savak fémsóit oldanók, eljárhatunk úgy is, hogy az olajokban szerves savakat oldunk és a fémsókat magában az oldatban állít- 65 juk elő úgy, hogy az oldathoz fémet, fém­liidroxidot vagy más fémvegyületet adunk, mikor is a savak és a fémek, il­letve fémvegyületek közötti kölcsönhatás (cserebomlás) útján képződik a kívánt 70 fémsó. Amennyiben az olaj már eredetileg is tartalmazott nagy molekulájú szerves savakat, pl. nafténsavat, akkor ezeket a, fémsók képzésénél ugyancsak felhasznál- 75. hatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom