112746. lajstromszámú szabadalom • Villamos-optikai berendezés

— 3 — 3c., illetve 3d. ábra a 3a, illetve 3b. ábra szerinti elektródaszerkezet hosszmetszete. A 4. ábra a találmány módosítását ábrá-5 zolja, amelynél ekvipotenciális katóda kettőscsavarmenetű üreges fűtőtestében rúdalakú katóda van elhelyezve; 5. ábra a 4. ábra szerinti ekvipotenciális katódafűtőtest előállítására alkalmas tö-10 vist ábrázolja. A 6. ábra teljes katódacsőnek szokásos ábrázolása a bura elhagyásával, amely cső a 4. ábra szerinti katódát, a csavarmenetes fűtőtestet, valamint az ezzel szom-15 szédos elektródákat foglalja magában. Végül a 6a. ábra az elektronsugárnak a 6. ábra 6a—6a vonala szerinti metszete. Az 1. ábra távolbalátó célokra alkal-20 mas, általánosan használt katódasugárcsövet mutat. E csövet — amint fent leírtuk — hosszú csőszerű (1) nyakrész jeliemii, amelynek egyik vége a (2) talpat, másik vége pedig a (4) fluoreszkáló ernyő-25 ben végződő, kúpos (3) részt hordja. A katódasugarak az (5)-tel jelzett elektronkilövelő berendezésből lépnek ki és a (4) fluoreszkáló ernyő felé vetítődnek. E sugarak kitérítése céljából az elektrosztatikus 30 (6) kitérítőlemezekre és az ezekre harántirányban elhelyezett (nem ábrázolt) lemezekre megfelelő vezérlőfeszültsógeket alkalmazunk. Természetesen elektromágneses kitérítés vagy elektrosztatikus és elektro-85 mágneses kitérítések kombinációja is alkalmazható, feltéve, hogy az elektrosztatikus kitérítőelemek nem-mágneses anyagúak, úgyhogy a mágneses kitérítőszerkezet hatásának nincsenek alávetve. 40 Az 1. ábra szerinti szokásos katódasugárcsőnek vezérlőrácsa, pl. a 3a. és 3c. ábrán bemutatott (10) elektródaszerkezete van, amely a katóda sugárzófelületét körülveszi; a kilépő elektronok a fluoreszkáló 45 (4) ernyőre a (11) nyíláson át vetítődnek. Az elektronsugárnyaláb modulálása a katódasugárcsövekben használatos ily elektróda útján úgy történik, hogy a (10) rácsra vapy vezérlőelektródára alkalma-50 zott negatív előfeszültséget változtatjuk. Ha a (10) vezérlőelemen az előfeszültség » zéró, akkor a hatékony nyílás, amelyen a (15) katódasugárnyaláb áthaladhat, ugyanakkora, mint a tényleges (11) nyílás, 55 úgyhogy a rácsból kilépő katódasugárnyalábnak tényleges elektronátmérője la (11) nyílás átmérőjével egyenlő. Ha azon"ban a negatív előfeszültséget a fluoreszkáló-ernyőn megjelenő elektron-fénynyom erősségének változtatása céljából növeljük, 60 akkor a (11) nyílás hatékony átmérője csökken, pl. úgy, hogy a diafragma szóleiről kilépő elektronok visszavetődnek és így magának a fénynyomnak kiterjedése szintén csökken. Amint fent már megálla- 65 pítottuk, ennek az a hatása, hogy a fluoreszkáló ernyőn sötét vonalak jelennek meg, minthogy a letapogatási vonalak távolsága mindenkor állandó marad. A találmány értelmében a fenti nehéz- 70 ségeket lényegileg úgy küszöböljük ki, hegy a vezérlőelektródát az ismeretes csövekben alkalmazott formától kissé eltérően alakítjuk ki. A találmány szerinti újfajta vezérlőelektróda oly (10) tárcsa, amelyhez 75 a (12) ernyő van hozzáerősítve; a (10) tárcsa tehát a szokásos rácshoz hasonló, azonban attól, kialakítását és működését illetőleg, különbözik, amint a későbbiekből kitűnik. A (10) elektródának köralakú (11) 80 nyílása (3a. és 3c. ábra) vagy négyszögletes (13) nyílása (3b. és 3d. ábra) van, azonban a nyílás bármilyen más megfelelő alakú is lehet Ezenkívül a nyílást valamivel szélesebbre készítjük, mint a rend- 85 szerint használt olyan vezérlőelektródák nyílását, amelyeknél a fénynyom átmérője a nyílás átmérőjétől függ. A (11) és (13) nyílásokat a tárcsához kétoldalt hegesztéssel, vagy más megfelelő módon hozzá- 90 erősített (14) huzal hidalja át, amely a nyílás területét két egyenlő részre osztja. A (14) huzal ki van feszítve és a (10) tárcsafelülettel villamoskontaktusban van. Ennek a szerkezetnek — amint különö- 95 sen a rajz 2. és 2a. ábrájából kitűnik — az a hatása, hogy a (15) elektróda-sugárnyaláb közepét szabályozza, amely sugárnyaláb úgy keletkezik, hogy a fűtött (18) katóida (17) elektronkibocsátó felületéről 100 kilépő elektronokat, például a (19) anódaelektr ódára alkalmazott megfelelő pozitív feszültségekkel áthúzzuk, tehát nem a sugárnyaláb átmérőjét változtatja, mint a szokásos tipusú vezérlőelektródával eszkö- 105 zölt modulációnál. A (11) és (13) nyílások, amelyeknek alakja a 3a. és 3c. ábrák szerinti tárcsa alakjától függ, olyan nagyok, hogy az elektronsugárnyaláb külső részén az áramot csak kissé, vagy egyáltalában 110 nem szakítják meg, míg a nyílást áthidaló (14) huzal a (15) sugárnyalábból átmérőirányú mesgyét vág ki. Ha a (10) tárcsát és a (12) ernyőrészt magában foglaló vezérlőelektróda előfeszültségét negativ 115 irányban növeljük, akkor a (14) huzal ha-