112737. lajstromszámú szabadalom • Rajzolási és festési segédeszköz

_ 2 — (I) pontot, amely (H)-tól oly távolságra van, mint (G) (H)-tól. Ugyanezt a műveletet megismételjük úgy, hogy a (C) síklapot a vonalra merőlegesen élével az (I) 5 pontra helyezzük és a (H) pontnak tükörképét felvisszük a vonalra. Így kapjuk a (K), majd az (L) pontot stb. Ugyanezen elv megfordításával felhasználható a készülék valamely egyenes tet-10 szőleges, pl. (G, L) pontjai közti távolság felezésére (2. ábra). A (C) síklapot addig toljuk az egyenesen a (G) ponttól jobbfelé, amíg az (L) pontnak a (C) síklapon túl látott képe a (G) pont tükörképével 15 egybeesik. Ekkor a (C) síklap éle éppen felezi a két pont közti távolságot. Felhasználható a készülék valamely vonalra merőleges vonalak szerkesztésére, valamint ezáltal közvetve párhuza-20 mos vonalak húzására is. (Lásd a 2. ábrát, ahol az a—b vonalra a (H) ponitíban emeltetett merőleges.) Ezt a (C) síklappal közvetlenül úgy eszközölheltjük, hogy al (C) síklapnak a rajzlappal érintkező és 25 mindkét oldallap felől élesre leköszörült élét vonalzó gyanánt használjuk és a ceruzát annak mentén vezetve húzzuk meg a merőleges és egymással párhuzamos vonalakat. A párhuzamosságot biztosítja 80 az, hogy a (C) síklapon tükröződő vonal a rajzlapon hiizott vonallal egybeesik. A párhuzamos vonalak szerkesztését tehát megkönnyíti ily előzetes segédvonal meghúzása. De ha ily vonal nincs megadva, 35 vagy ha annak megrajzolását mellőzzük, akkor csak már megadott két párhuzamos egyenes távolságával egyenlő távolságban húzhatók párhuzamos egyenesek. Ugyanis a (C) síklap élének az egyik (a 40 baloldali) rajzolt vonallal párhuzamos elhelyezését csak az biztosítja, hogy a (C) síklapot élével a másik (a jobboldali) megrajzolt egyenesre helyezzük. Ekkor a rajzolandó párhuzamos két pontját a (C) 45 síklapon át nézve, ceruzával megjelöljük, azután a (C) síklapot azokon átfektetve a lap éle mellett mint vonalzó meghúzzuk az új párhuzamost és kijelöljük a következő párhuzamos két pontját stb. 50 'Felhasználható a készülék valamely köríven egyenlő távolságok felvételére, valamint oly egyenlő szögek megrajzolására, amelyeknek csúcsai egybeesnek. Erre való a 3. kiviteli alak (lásd a 3. áb-55 rát). Az elv, amely szerint ezt a műveletet végrehajtjuk, teljesen ugyanaz, mint amit az egyenlő hosszúságoknak az egyenesre felrakására nézve előadtunk. Az 1. kiviteli alakhoz csupán oly szerkezeti hozzáadás szükséges, hogy á (C) síkláp 60 valamelyik függőleges élén lefutó és a rajzlapra |.(B) síkra] merőleges tengely (T) körül forgatható legyen. A tengely (T) tűhegyben (V) végződik, amely a rajzlapba, mélyed. így a (C) síklap e ten- 65 gely körül függőleges helyzete megtartása mellett a rajzlap felett elforgatható [a (C) síklapot függőleges helyzetben tartó talpazat itt sincs az ábrán feltüntetve]. A tűt a rajzolandó szögek csú- 70 csába szúrjuk. Az (fVg) szöget iigy másoljuk le, illetve az (f—g) körív hosszát úgy rakjuk rá a körívre, hogy a (C) síklap élét a (Vg) vonalra helyezzük és az (fV) vonalnak a (C) síklapon át látható képét 75 megrajzoljuk, illetve a körívvel való metszés pontját (h) megjelöljük. Ez a kiviteli alak szögek felezésére is felhasználható ugyanazon az egyszerű módon, amelyet fönt valamely vonal- 80 darab hosszának felezésére előadtunk. A készülék igen célszerűen felhasználható oly ábrák gyors kidolgozására, amelyeknek két szimmetriatengelyük van, mint pl. a 4. ábrában rajzolt minta. Ily 85 mintáknak csupán egyik, pl. az egynegyedét (mezőjét) kell szabadkézzel elkészíteni. Azután a (C) síklapot élével az (MN) szimmetriatengelyre helyezve, az 1. mező tükörképét átrajzoljuk a 2. mezőbe, majd 90 a. (C) síklapot élével az (OP) szimmetriatengelyre helyezve, az 1. mező tükörképét átrajzoljuk a 3. mezőbe. A 4. mező képét akár a 2-ik, akár a 3-ik mezőnek a most leírt módon megrajzolt képe után meg- 95 rajzolhatjuk a megfelelő szimmetriatengely felhasználásával. Ha a készülék, illetve a rajzlap minden része egyenlő megvilágítás alatt áll, akkor finomabb rajznak átvitele a szemet lot megerőltetné. E bajon oly, célszerűen fekete papirosból vagy szövetből készült árnyékvető felületek alkalmazásával sep'íthetünk, amelyek a káros fénybeáramlást. megakadályozzák. Legelőnyösebb, ha iof a világítás csupán a másolandó ábrát és csupán felülről és a rajzolóval szemben levő oldalról éri. Célszerű tehát a (C) laptól jobbra eső térnek olyan zárt (kb. tégla alakú) doboz gyanánt kialakítása, n( amelynek egyik (bal-) oldalát a (C) lap alkotja, úgyhogy a rajzlapot a (C) laptól jobbra csupán az a világosság éri, amely a (C) lapon át hatolt be és a doboznak csupán a rajzoló keze számára van még nj megfelelő nyílása a doboz mellső oldalán. Célszerű ezenkívül egy, a rajzolandó mintától balra a (C) lappal párhuzamosan