112700. lajstromszámú szabadalom • Differenciálmű főleg gépjárművekhez

kell közölni, hogy a (12) továbbító peckeknek viszonylag jelentős súrlódását legyőzzük, amely peckek a kisebb sebességű tárcsán súrlódnak és így mindig igyekez-5 nek ezt a tárcsát a (8) kúpos fogaskerék sebességével magukkal vinni, tehát mondhatjuk, hogy a kiegyenlítő mozgás meglassul. Enmek következtében a kocsinak a találmány szerinti tárcsákkal hajtott ke-10 rekei csaknem úgy viselkednek, mintha szilárdan összefüggnének egymással, ami megkönnyíti a csúszós tailajon való elindulást és lehetővé teszi a fékezést a kerekek egyikének csúszása nélkül. 15 A találmány természetesen nincs a rajzon feltüntetett és leírt megoldási alakokra korlátozva ; ezek csak példák. A (13) továbbító peckek pl. golyókkal helyettesíthetők. 20 A 8—10. ábrák másik megoldási alakot tüntetnek fel. A hátsó kerekek (26, 27) tengelyén egy-egy (28, 29) tárcsa van. A (30, 31) homlokfelületek között (36) gyűrű van, amely körben elhelyezett lyukakat tar-25 talmaz. Minden egyes lyukban. (35) továbbító van. A (35) továbbítók hengeresek legömbölyített végződéssel. A (35) továbbítók a (28, 29) tárcsákban lévő (32, 33) ívelt hornyokba nyúlnak. Az ívelt alkatrészek (ki-30 emelkedések, illetve mélyedések) száma a két tárcsában különböző. A (36) gyűrű a (37, 38) tárcsákkal ,a (39) csavarorsók révén kapcsolódik. A (37, 38) tárcsák a (26, 27) tengelyeken forgathatók. E tárcsák-35 kai mereven összefüggő (40) fogaskoszorúval a (42) motortengely (41) kúpkereke kapcsolódik. A (32, 33) ívelt pályák a 10. ábrán láthatók. Ezen az ábrán a továbbítók (35) golyók, melyek a 8. ábrán látható 40 hengerek helyett alkalmazhatók. A (28, 29) tárcsák a kopás lehető csökkentésére edzett acélból készült (43) gyűrűkön futnak. A (32, 33) ívek 6S 3L továbbítók számát úgy választjuk meg, hogy két átlós 45 irányban szembenfekvő helyen legalább két (35) továbbító működjék. Ezáltal a (26, 27) tengelyek igénybevétele kedvezőbb lesz. Amint a 11. és 12. ábrából látható, ha-50 sábalakú (50) továbbítókat is alkalmazhatunk, amelyek a sugárirányú (54, 55) tárcsák (52, 53) hornyaival működnek együtt. Az (50) továbbítók az (56) gyűrű hasítékaiban eltolhatók. A továbbítók az acélból készült (57, 58) tárcsák között 55 vannak vezetve. Az (50) továbbítók fajlagos igénybevétele valamivel kisebb mint a 8. és 10. ábra szerinti megoldási alaknál. Szabadalmi igények: 1. Differenciálmű két tengelynek pl. gép- 60 járműkerekek koaxiális tengelyeinek hajtására a hajtómű burkolatában elhelyezett továbbítókkal, amelyek a hajtott tengelyekkel összekötött tárcsákkal működnek együtt, melyeken a to- 65 vábbítók számára egymástól különböző számú munkafelület van és amelyre jellemző, hogy a munkafelületek két közvetlenül egymás mellett elhelyezett tárcsában, egytengelyű körök mentén 70 oly számmal és alakban vannak elhelyezve, hogy a továbbítók közül legalább kettő legyen egyidejűen munkahelyzetben, továbbá a továbbítók az ívelt pályán oly módon vannak el- 75 osztva, hogy a tengelyek igénybevételeinek legalább közelítően tökéletes kiegyenlítését érjük el. 2. Az 1. igénypont szerinti differenciálmű változata, amelyre jellemző, hogy a 80 továbbítók alapalakja hengeres. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti differenciálmű változata, amelyre jellemző, hogy a továbbítok alapalakja hasábos. 4. Az 1. igénypont szerinti differenciálmű 85 változata, amelyre jellemző, hogy az ívelt pályák munkafelületeinek alkotója körrész. 5. Az 1. és 4. igénypont szerinti differenciálmű változata, amelyre jellemző, 90 hogy az ívelt pályák munkafelületeinek alkotója olyan egyenes, amely a tengely mértani tengelyére merőleges vagy ahhoz képest ferde. 6. Az 1. igénypont szerinti differenciálmű 95. változata, amelyre jellemző, hogy 0 továbbítók tárcsáikon egymástól egyenlő ívtávolságban vannak. 2 rajzlap melléklettel. PAILAS NYOMDA, BUDAPEST.