112698. lajstromszámú szabadalom • Elektrokardiográf
— 3 — forrására, a rajzon fel nem tüntetett külön átváltókapcsolóval, átkapcsolhatunk. Lényeges csak az, hogy az eddigi kapcsolási elrendezésektől eltérően, >az egyik 5 kapcsolási helyzetből az átmenet a másik kapcsolási helyzetbe egyetlen átváltó átváltásával történik. Az átváltókapcsolónak árammentes középhelyzete, a találmány lényegének érintése nélkül, elhagy-10 ható. II. Befűző készülék. Elektrokardiográfok fényérzékeny szalagjának befűzése a jelenleg használatos készülékeknél körülményes, különös kézi 15 ügyességet és figyelmet igényel. A találmány a fényérzékeny szalag önműködő befűzését teszi lehetővé. A találmány befűzőkészülék elketrokardiográfok fényérzékeny szalagjához, jel-20 lemezve szabadon forgathatóan ágyazott felcsévélő dobbal, amelynek palástján alkotómenti áttörés, vagy áttörések vannak, a dob palástjából a fényérzékeny szalag mozgási pályáján kívül fekvő üt-25 közök emelkednek ki és a dob belsejében forgatható lapát van, melynek kerületi vége a dob belső palástjáig ér és a dobot a forgatható lapát tengelye, vagy a lapát kerületi végén elrendezett, a dob belső 30 palástjára szoruló súrlódó test súrlódással magával viszi mindaddig, amig a dob palástjából kiemelkedő ütköző a fényérzékeny szalagot vezető csatornába nem ütközik, amely a dobot átmenetileg fogva 35 tartja. E fogvatartott helyzetében a dob palásjának alkotómenti áttörése a fényérzékeny szalagot vezető csatorna folytatásában van. A 2., 3. ábrákat ismertetve, a felhaszná-40 lásra kerülő fényérzékeny szalagot tároló regisztráló tok (la), a fényérzékeny szalag (3), a (3) fényérzékeny szalag kilépőnyílása (2a), a felcsévélő tok (lb), a bevezető (2b), a (3) szalagot vezető, az (lb) tok í5 oldalfalához erősített (4) csap körül elforgatható csatorna, vagy száj (5). Az (5) csatorna ferdén lemetszett szabad vége, köz hagyásával, a szabadon forgatható (6) dob külső palástjához csatlakozik. A >0 (6) dobon átmérőirányban, egymással szemben, a (7a, 7b) áttörések vannak. A (6) dob a (8) tengelyen szabadon elforgathatóan ágyazott. A (8) tengelyhez a sugárirányú (9) lapát csatlakozik, melynek 5 kerületi vége a (6) dob belső palástjáig ér. A (9) lapát kerületi vége és a (6) dob belső palástja közötti légrés a (3) szalag vastagságánál kisebb. A (8) tengely körül szabadon elforgathatóan ágyazott (6) dobot a (10) nyílirányban körülforduló, az 60 (lb) tokban ágyazott (8) tengely súrlódása mindaddig magával viszi, amíg a (6) dob kerületén oly nagy ellenállás nem lép fel, mely a (6) dobot fogva tartja. Az (5) csatorna (13) fülét a helytálló (12) 65 csappal a (14) rugó köti össze. A helytálló (11) ütköző az (5) csatorna szabad végének az érintkezését a (6) dobbal meggátolja. A (6) dob palástjából a (3) fényérzékeny szalag mozgási pályáján kivül, a 70 (15a, 15b) ütközőbütykök emelkednek ki, amelyek a (10) mozgásirányban a (7a, 7b) áttörések mögött vannak és az alábbiakban ismertetett módon, az (5) csatornával együttműködnek. 75 A (3) szalagnak az (la) tokban elrendezett ismert hajtóműve a (8) tengelyre ékelt, az (lb) tok'on kívül elrendezett, szakadozott vonalakkal jelölt (16) korongot surlódóhajtással, pl.- zsinórhajtással, szíj- 80 hajtással forgatja. A szalagbefűző-készülék működése a következő: A (10) nyílirányban forgó (8) tengely súrlódással a (6) dobot mindaddig magá- 85 val viszi, amíg a (15a) vagy (15b) ütköző az (5) csatornába nem ütközik. Ebben a pillanatban a (6) dob megáll és a (7a), vagy (7b) áttörés az (5) csatorna folytatásába kerül úgy, hogy a fényérzékeny (3) 90 szalag a (6) dob belsejébe hatolhat. A tovább elforduló (9) lapát kerületi vége a fényérzékeny (3) szalagnak a (6) dobba behatolt végét a (7a), vagy (7b) áttörést határoló, a forgásirányban elől fekvő él- 95 hez szorítja (3. ábra), a (3) fényérzékeny szalagot megragadja, annak felgöngyölését a dobra megindítja és végzi. Minthogy a (9) lapát a (3) szalagot megfogta és a (6) dobhoz szorította, a (9) la- 100 pát és a (6) dob között ékelődés áll be és a (9) lapát most már a (14) rugó hatásával szemben a (6) dobot magával viszi és a (15a) ütköző az (5) csatornát a (4) forgásosap körül annyira elforgatja, hogy a 1 0 5 (15a) ütköző az (5) csatorna szabad vége mellett elhaladhat. A (15a, 15b) ütközők a (3) fényérzékeny szalag pályáján kivül fekszenek, tehát a (3) szalagot nem sérthetik meg. A (15a), no vagy (15b) ütköző elhaladása után a (14) rugó az (5) csatornát az 1. ábrán látható alaphelyzetébe, amelyet a helytálló (11) ütköző szab meg, visszacsappantja, míg a már megvilágított (3) fényérzékeny sza- 115 lag a (6) dob külső palástjára ráfejtődik.
