112694. lajstromszámú szabadalom • Papírlapokat, nevezetesen sorsjegyeket kiadó automata

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. MAttYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112694. SZÁM. — VlI/b. OSZTÁLY. Papírlapokat, nevezetesen sorsjegyeket kiadó automata. nag-ysárosi Lenz Albin ny. altábornagy és Yas Béla oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi október hó 4-ike. A találmány automata, amely papír­lapot, nevezetesen sorsjegyet, nyomtat ványt, belépőjegyet, fogadási jegyet, jegyzet oapírt, stb. egyenként adogat ki. 5 A találmány alapelgondolása az, hogy az egymásra rakiott papírlapoktól a leg­felső vagy legalsó papírlapot, — illetve ha az egymásra rakott papírlapok alkotta papírlaposzlop le van fektetve, annak 10 egyik vagy másik végéről az első papír­lapot — biztonságosan csak oly módon távolíthatjuk el, hogy a közvetlenül utána következő papírlapot lefogatjuk. A találmány szerint az eltávolításra 15 sorra kerülő papírlapnak nincsenek anyagrészei azokon a helyein, ahol az utána álló papírlapot a papírlaposzlopra rányomuló lefogó alkatrészek leszorítva tartják. így az 26 1. ábra szerint pl. az első papírlap (a) helyén, az utána következő papírlap (b) helyén van kivágva, az egymásután kö­vetkező papírlapok felváltva (a) vagy (b) helyén vannak kivágva. Itt a papírosfc-25 lopra két darab leszorító alkatrész nyomul, az egyik (a), a másik (b) helyen. Az első papírlap kiadásakor csak az a leszorító nyomódik a papíroszlopra, amelyik a má­sodik papírlap kivágása helyén van; ek-80 kor az első papírlap könnyen eltávolítható. A második papírlap kiadásánál az a le­szorító nyomódik csak a papírlaposzlopra, amelyik a második papírlap kivágása helyén van; ekkor a második papírlap 35 könnyen eltávolítható. S így tovább a sorra kerülő papírlap kiadásánál mindig csak az a szorító nyomul a papírlaposz­lopra, amelyik a kiadásra sorra kerülő pa­pírlap kivágása helyén van. A 2. ábra szerint pl. az egyik papírlap az 40 (a) helyeken van kivágva — két kivágása van, — a másik papírlap (b) helyen van ki­vágva. E példánál három darab szorító alkatrész van, melyek közül az (a) helye­ken levők együtt működnek, míg at kö- 45 zépső (b) helyen levő egyedül működik. A 3. árba szerint pl. az egyik papírlapnak a sarkai vannak levágva, a másik papírlap pedig középen kivágva. A sarok levágá­soknál levő szorítók együtt működök. A 50 4. ábra szerint pl. az egyik papírlap három helyen van kivágva, a másik pedig két helyen. Itt az (a) helyeken levő szo­rítók együtt működnek, úgyszintén a (b) helyeken levők is. Az 55 5. ábra szerint pl. az egymásután követ­kező papírlapok közül az egyik hosszában, a másik keresztben van elhelyezve, kivá­gások vagy saroklevágások nincsenek. Itt a középső (a) helyen és a (két) szélső QQ (b) helyeken vannak a szorítók elhelyezve. A fenti példákban a papírlapok csak két­féleképen voltak kivágva, saroklevágás­sal ellátva vagy egymásra elhelyezve. Ez azonban történhet három-, négy-, öt- 65 stb. féleképen is. A 6. ábra szerint pl. a papírlapoknak há­romféle kivágásuk és öt darab leszorító alkatrészük van. Az első papírlap (a) helyen, a második (b) helyeken, a harma- 70 dik (c) helyeken van kivágva. Az öt da­rab szorító közül a (b) helyeken levők együtt működnek, úgyszintén együtt mű­ködnek a (c) helyeken levők is. A 7. ábra szerint ugyanúgy, mint a 6, ábra 75 esetében, a papírlapoknak háromféle kivá­gásuk van. A 7. ábra szerint azonban a két

Next

/
Oldalképek
Tartalom