112689. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelent 1935. évi augusztus lió 16-áti. MAGYAR KTRÁLYI % SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112689. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Villamos kisütőcső. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1934. évi május hó 11-ike. A találmány villamos kisütőcső közvetett fűtésű katódával, mely több fűtőtesttel van ellátva. A közvetett fűtésű katódák emittáló 5 felületét hordó fémtestet, mely rendszerint nikkellemezből készült henger, tudvalevőleg a cső gyártásakor kigázosítása és esetleg a katódafelület formálása céljából az üzeminél jóval magasabb hőmérsék-10 létre kell hevíteni. Ha erre a célra, a katóda fűtőtestét használjuk és azt e célból az üzeminél magasabb fűtőfeszültségre kapcsoljuk, akkor a fűtőtest e magas hőmérsékletre való hevítése folytán rend-15 szerint törékennyé válik, mi valószínűleg a benne fellépő rekrisztallizáció következménye. Az ilyen fűtőtest azután már nem teljesen megbízható, mert üzem közben gyakran előfordul, hogy elszakad vagy 20 átég. E hátrány kiküszöbölésére már javasolták a közvetett fűtésű katódáknak két vagy több olyan fűtőtesttel való ellátását, melyek mindegyike egymástól függetle-25 nül, külön-külön hevíthető fel a rajta átvezetett árammal. Az ilyen katódával ellátott csőnél az egyik fűtőtestet használják a gyártás folyamán szüksége® erős felhevítésre, a másikat pedig a cső üzeme 30 folyamán a katóda. üzemi fűtésére. Ez, a fűtőtest a gyártás folyamán nem hevülvén fel túl magasra, üzem közben megbízhatóbb lesz. Az ilyen csövek gyártásánál azonbani 35 egyrészt ügyelni kell arra, hogy a cső fejelésekor tényleg az a fűtőtest kapcsoltassák az üzemi fűtésre használandó áram bevezetésére való fejkontaktusokhoz, melyet a túlzott felhevítésre nem használtunk, másrészt pedig a fűtőtestkiveze- íO tések száma két fűtőtest esetén legalább három, három fűtőtest esetén pedig legalább négy kell hogy legyen, hogy az egyes fűtőtestek külön-kiilön, egymástól függetlenül legyenek hevíthetők. A ki- 45 vezetések számának ilyen növekedése azonban szerkezetileg kellemetlen, főleg a többrácsos csöveknél, hol a kivezetések száma már amúgy is oly nagy, hogy a csőtalp lapítási helyében való elhelyezé- 50 sük már nehézségekkel jár. A fűtőtestkivezetéseknél továbbá tekintetbe veendő az, hogy ezeknek elég erős áramot kell vezetniük, tehát nem készíthetők oly kis keresztmetszetűekre, mint pl. a rácskive- 55 zetések. Találmányunk célja e hátrányok kiküszöbölése és lényege az, hogy a cső katódáját a csőben elhelyezett egy vagy több vezető útján egymással párhuzamosan 60 kapcsolt, tehát csak együtt táplálható, két vagy több fűtőtesttel látjuk el, melyek ellenállása egymástól célszerűen különböző. Az ilyen fűtőtestcsoport bekapcsolásakor a kisebb ellenállású fűtőtest több 65 energiát vesz fel és ezért magasabb hőfokra hevül fel, melynek mértéke az egyes fűtőtestek méretezésével könnyen beállítható. Célszerű lehet, ha a kisebb ellenállású fűtőtestet úgy méretezzük, hogy a 70 cső üzemi fűtőfeszültségére kapcsolva, a katódát a másik fűtőtesttel együtt rövid idő alatt a szükséges gyártási magas hőmérsékletre hevíti, ezen a kellő ideig tartja és azután átég. Ez okból a fűtőteste- 75 ket adott esetben egymástól eltérő anyagból is készíthetjük és úgy is helyezhetjük el a katódában, hogy egyiknek jobb hő-