112669. lajstromszámú szabadalom • Elektrodinamikus wattméter

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án.. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112669. SZÁM. — VlI/f. OSZTÁLY. Elektrodinamikus wattméter. Ganz és Társa villamossági-, gép-, waggon- és hajógyár részvénytársaság budapesti cég. A bejelentés napja 1934. évi junins hó 7-ike. Ismeretes, hogy az elektrodinamikus wattméter használható nulla-műszerként is, ha a mérendő teljesítménynek megfelelő nyomatékot egy más módon elő-5 állított nyomatékkal kompenzáljuk. Ez a kompenzáló nyomaték lehet pl. a torziófejben elhelyezett rugó (torziós wattméter), vagy egy második tekercselésbe vezetett wattáram, mely a feszültség-10 (lengő) tekercs áramával ellennyomatékot ad. Ha a két nyomaték egyenlő, úgy a műszer nullára mutat és a második ismert áram nyomatékával a mérendő áram wattkomponense mérhető. 15 Ha a két áramtekercs koaxiálisan van elhelyezve és a műszernek csak egy lengő tekercse van, úgy a műszernek két hibája van és pedig 1. a műszer nem asztatikus, vagyis a !0 külső mezők befolyására nagyon érzékeny; 2. a két tekercselés egymásba indukál, ami különösen akkor okoz jelentékeny hibát, ha a mérendő áram fáziseltolása 15 nagy és így a mérendő áram mezeje indukálta feszültség a kompenzáló tekercsben olyan feszültséget indukál, mely az áramforrás feszültségével vektoriálisan egyezik. 0 A találmány szerint és a csatolt kapcsolási vázlatnak megfelelően ezt a kettős hibát olykép küszöböljük ki, hogy a mérendő áramot vezető (1) tekercset és a (2) kompenzáló tekercset térbelileg kü-5 lön-külön rendezzük el, úgy, hogy egymásba ne indukáljanak s mindegyikük előtt — közös tengelyen — egy-egy, egymással sorbakapcsolt (3) lengő feszültségtekercset alkalmazunk. Abból a célból, hogy külső mezők a lengő tekercselések- 40 ben áramot ne indukálhassanak, tehát hogy a műszert asztatikussá tegyük, a lengő tekercseket ugyanabban a tekercselési síkban egymással ellentétes értelemben gömbölyítjük, amivel egyezően az 45 áramtekercsek párhuzamos tengelyűek. Az álló tekercsek természetesen különböző menetszámúak is lehetnek, amikor a tényleges áttételt egyenáramú mérés segítségével lehet megállapítani. A teker- 50 esek áttételének megfelelő megválasztásával elérhető az is, hogy az ellennyomatéki tekercs áramkörébe kapcsolandó önindukciómentes (4) ellenállás értéke célszerű határok között tartható. 55 A szabadalom tárgya továbbá a kapcsolási elrendezés, ill. a műszer bizonyos célszerű kiegészítése, amellyel lehetségessé válik a műszer null-belyzetének olyan megállapítása, hogy kompenzált 60 állapotban a lengő és álló tekercsek kölcsönös indukciója zérus legyen. Ha a lengő tekercseket, pl. az (5) kapcsoló segítségével, önmagukban előtéte' lenállás nélkül rövidrezárjuk és az álló teker- 65 esekbe pillanatnyilag nagy váltóáramot bocsátunk, úgy, ha a lengő tekercsek tengelye geometriailag az álló tekercsekére merőleges, a műszer nem tér ki, ellenben minden más helyzetben ki- 70 tér. A beállítás tehát úgy történik, hogy nullJ

helyzetben a két tekercstengely egymásra merőleges legyen. E kísérletnél a két áramtekercset egymáshoz viszonyítva úgy kell átkapcsolni,75 hogy a lengő tekercsre való hatásuk ösz-