112664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés abszorpciós szerekül alkalmazott folyadékok tisztítására

— 2 — légköri nyomáson magasabb (mintegy 70 vagy 80 C°-ú) hőmérsékletre hevítjük. Ezzel egyidejűleg a folyadékból kis mennyiségű ammónia is eltávozik, me-5 lyet a ma szokásos eljárásokkal úgy regenerálhatunk, hogy a kiűzött gázoknak ammóniát tartalmazó keverékét tisztító tornyon áramoltatjuk át, ahol azt a nitrogén-hidrogénkeverék tisztításából 10 származó kimerült oldattal mossuk. Oly esetekben, amikor a kimerült folyadékból kiűzött gázokat közvetlenül a kimerült folyadékkal mossuk, bizonyos hátrányok jelentkeznek. A berendezésben pl. 15 tekintélyes ammoniaveszteségek állnak elő, mert az összes fáradt gázok ama körülmények között, melyekben a kimerült folyadékkal érintkeznek, ammóniát ragadnak magukkal, melynek az oldatba való 20 visszavezetésre alkalmas alakban való regenerálása további kezelést igényel. A szokásos elrendezéseknél továbbá a kimerült folyadékokból eltávolítandó kiűzött összes szénoxidot a szénsavval együtt a 25 kimerült oldattal újra összehozzák és mivel ez utóbbi még mindig tekintélyes mennyiségű kupro-ammonia-vegyületeket tartalmaz, az oldat a káros gázokat és az ammóniát jelentékeny mennyiségben njra 30 abszorbeálja. Ezek a gázok a regeneráló tornyokban a munkaszükségletet fokozzák és az oldat által a regenerálás után tovaviendő gázok mennyisége növekszik. Minél több a gáz a regenerált oldatban, an-35 nál kevésbé hatásos az oldat az ammónia előállításához való nitrogén-oxigénkeverók tisztításánál. A találmánnyal ezeket a nehézségeket elhárítjuk vagy csökkentjük. még pedig úgy, hogy a regeneráló •40 berendezésből jövő gázokat vízzel mossuk és azután a vizet vízgőzzel desztilláljuk, a végett, hogy az ammóniát felszabadítsuk ós lehetővé tegyük, hogy az oldat az ammóniát abszorbeálja. Ha a mosást he-45 lyesen végezzük, akkor az oldat az ammóniával együtt aránylag kis mennyiségű szénsavat és szénoxidot gyakorlatilag egyáltalában nem vesz fel s így az ammónia újrafelvételére való rézoldattal csupán 50 kevés ilyen gáz jön érintkezésbe. A mellékelt rajz a találmány szerinti berendezés példakénti foganatosítási alakját vázlatosan szemlélteti. Az ammóniaszintézisnél alkalmazott 55 nitrogén-hidrogénkeveréket a (10) toronyban vagy egyéb abszorbeáló berendezésben mossuk. A nyers gázkeveréket a (12) vezeték a torony alsó részébe vezeti és a tisztított gázok a torony felső végéről a (14) vezetéken át távoznak, ahonnan a 60 gázok tisztítására és reagáltatására való további, nem ábrázolt berendezésekhez haladnak. A káros szénoxid, oxigén és szénsav abszorbeálására való ammoníás rézoldat a (10) torony felső részébe a (16) 65 vezetéken át lép. A (16) vezetékbe a szokásos, nem ábrázolt szivattyú van beiktatva, mely az oldatot keringő mozgásba hozza. Miután az oldat a tornyon áthaladt és 70 a nyers gázkeverékből a káros gázokat felvette, a (10) torony fenekén a (18) vezetékbe kerül, majd ezen át a találmány legfőbb jellemzőjét alkotó regeneráló berendezésbe halad. A regeneráló berende- 75 zés a (22) gőzkígyót tartalmazó (20) tartály vagy pedig más berendezés, melyben a tartályban lévő oldatot a szénoxid ós a szénsav kiűzése végett hevítjük. Ezekkel a gázokkal együtt tekintélyes mennyiségű 80 ammónia és hidrogén is távozik és a keverék a (24) vezetéken át a (26) tisztító toronyba halad és e torony fenekének közelében lép ki, majd a szokásos (28) töltőmasszán át halad felfelé, A töltőmasszán 85 át a szokásos kivitelű (30) zuhanyból jövő mosóvíz az ammóniával ellen áramban folyik alá. Ez a víz az ammóniát abszorbeálja ós a vízgőzt kondenzálja. A szénoxid gyakorlatilag abszorbeálat- 90 lan marad, a toronyban felemelkedik és a torony felső végén a (32) vezetékbe távozva, az ammónia előállítására való nyers gázáramba tér vissza, ahol további hidrogénmennyiségek előállítására víz- 95 gőzzel lép reakcióba. A jelenlévő szénsav a vízben lévő ammóniával részben reakcióba lép, míg a maradék a szénoxiddal távozik. A tisztító berendezésen át aláfolyó víz 100 a felszálló vízgőz-, ammónia- és gázárammal való érintkezés, valamint vízgőz abszorpciója folytán felmelegszik. A tisztító berendezésbe vezetett vízmennyiség változtatásával tehát a tisztító berende- 10E zést a (36) vezetéken át elhagyó ammoniás oldat hőmérsékletét szabályozhatjuk. A legmagasabb hőmérsékletet az egész ammóniának a gázokból való teljes abszorbeált,atásához szükséges legkisebb ne vízmennyiséggel kapjuk, azonban minden alacsonyabb hőmérsékletet is előállíthatunk, gyakorlatilag a (30) zuhanyon át a tisztító berendezésbe lépő víz hőmérsékletéig. 11E