112651. lajstromszámú szabadalom • Központi távkapcsoló berendezés
— 3 — kezdve van ismét minden jelzőlámpához külön vezeték. A jelzőlámpák működése mármost a következő: 5 A I. mező (10) főkapcsolójának ki vagy bekapcsolt állása szerint a (16) vagy (17) kontaktus kap feszültséget, mely kontaktusok a (4) csoportkapcsolón keresztül a választó kapcsoló (42, 43) ve-10 zetősínjeivel vannak összeköttetésben; ezeket viszont az (1) kar I. helyzetében a (44, 45) kefék a (46, 47) kapcsokkal kötik össze; az áram további útja a (21) vezetékpáron keresztül a (22) kettős re-15 laishoz s innen tovább a (48) vezetéken át a (23) jelzőlámpa armatúrához vezet. A (22) kettős relaisnek két működtető tekercse van s az aszerint, hogy a (16), vagy (17) kontaktustól kapja a feszült-20 séget az egyik vagy másik relais húz be s a (23) jelzőlámpa armatúra egyik vagy másik izzóját kapcsolja. A (10) kapcsoló bekapcsolt állása esetén a (23) jelzőlámpa armatúrában az az izzólámpa izzik, ame-25 lyik a kapcsolási vázlat (49) függőleges sínjének irányába esik a (10) kapcsoló kikapcsolt állása esetén pedig az a lámpa, amely a (23) armatúrában a (49) sínre merőlegesen álló sávot világítja meg, 30 mint ahogy az a II. mező (50) jelzőlámpa armatúrájánál látszik. A (22) relais konstrukciója olyan, hogy a működtető feszültség megszűnése után is abban a helyzetben marad, melyben utoljára volt; 35 úgy hogy, ha a választó kapcsoló' (1) karját az I. mezőről átvisszük egy másik mezőre és a (46, 47) kontaktusok feszültségmentesítődnek a (22) kettős relais nem változtatja meg állását s mivel 40 (25) armatúra a + — sínről állandóan kap feszültséget, továbbra is ugyanazon izzólámpa marad bekapcsolva. Mindig csak egy mező van összeköttetésben a saját jelzőlámpaarmaturájával, 45 mégis a világítókapcsolási vázlat valamennyi jelzőlámpája mindig a tényleges helyzetet tünteti fel és pedig azért, mert mikor bármely mező maximál automatája túlterhelés miatt lekapcsol, meg-50 szólal a (40) jelzőkürt és kigyullad az illető mező jelzőlámpája a (32) jelzőlámpaszekrényen s ekkor a berendezés kezelőjének a választó kapcsoló (1) karját az illető mezőre kell állítania s ezáltal a jelzőlámpa armatúra megkapja a 55 megfelelő impulzust és beáll a kapcsoló állásának megfelelő helyzetbe. A választó kapcsoló (1) karján az (51) fogantyú van elhelyezve és ezzel lehet az (1) kart a megfelelő helyzetbe beállí- 60 tani. Ezen fogantyú kettős emeltyű gyanánt van kiképezve úgy, hogy mindaddig, míg a fogantyút a kézben tartjuk az (1) kar a kontaktus pályáról felemelkedve nem létesít a kapcsok között 65 összeköttetést csak akkor, mikor a kart a megfelelő helyzetbe beállítva a fogantyút elengedjük. Ezzel elérjük azt, hogy az (1) kart az I—V. pályán végigvive nem húz be és enged- el egymásután va- 70 lamennyi mező csoportkapcsolója, hanem csak azé a mezőjé, melyre a kart tényleg reáállítottuk. Szabadalmi igények: 1. Központi távkapcsoló berendezés jel- 75 lemezve központból vezérelhető, az egyes mezők mérő és működtető vezetékeit a központi vezérlőpulton elhelyezett mérőműszerek és működtető készülékek áramkörébe iktató több- 80 pólusú távműködtetésű csoportkapcsolókkal. 2. Az 1. igénypontban védett központi távkapcsoló berendezés kiviteli alakja, jellemezve a központi vezérlő pul- 85 ton elhelyezett és a kívánt csoportkapcsolót működésbe hozó többpólusú átkapcsolóként kiképezett választókapcsolóval. 3. Az 1—2. igénypontban védett köz- 90 ponti távkapcsoló berendezés kiviteli alakja, jellemezve az egyes mezők kapcsolóinak állását feltüntető egységes kapcsolási vázlat jelzőkészülékeit működtető jelfogókkal. 95 4. Az 1—3. igénypontban védett központi távkapcsoló berendezés kiviteli alakja, jellemezve az egységes világítóvázlat jelzőlámpáit kapcsoló kettős mágnestekercsű jelfogókkal. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.
