112650. lajstromszámú szabadalom • Szabadon futó kerékagy hátrataposással működtetett fékkel
— 3 — karmantyú felé fordított végén helytálló (23) széllel határolt. A (13) kimélyítéseket a (2) támtestben célszerűen veréssel vagy csákozással, 5 illetve maratással alakítjuk. További újítást a (9) kapcsolókarmantyún is tettünk. Hogy azt jól felismerhetővé tegyük, a 9. ábrán a régi, eddig szokásos, a 10. ábrán pedig az új kivitelt !0 tüntettük fel. A kapcsolókarmantyúnak tudvalevőleg két kúpos, esetleg rovátkolt (9') és (9! ) felülete van. Emellett a (9') , rovátkolás az agytest (8) fészkével, míg a (9S ) kúpos felület a fékpofával működik 15 együtt, aszerint, hogy a kapcsolókarmantyút a (3) lánckerék jobbraforgatással jobbra, vagy az ellenkező irányban forgatva balra tolja el. Ez utóbbi esetben a (11) fékpofák kifelé a (7) agytest belső 20 felületéhez sajtolódnak. Rendes körülmények között a (11) fékpofák a (9) kapcsolókarmantyú (92 ) nyúlványán nyugszanak, mely a (9: ! ) kúpos részhez csatlakozik. Ezt a gyűrűalakú (92 ) nyúlványt eddig 25 hengeresen képezték ki (lásd 9. ábrát), azzal a szándékkal, hogy ilymódon a (11) fékpofák ugyancsak hengeres végének jó felfekvő felületet biztosítsanak. Azonban kitűnt, hogy az állandó súrlódás következ-30 tében a (92 ) hengeres nyúlvány, mely a legjobb anyag felhasználásával is, a fékpofák belső felületébe berágódik, úgyhogy a 9. ábrának megfelelő állapot adódik. Itten X-nél lépcső képződik, mely ütköző-35 ként működik és a (9) kapcsolókarmantyúnak balfelé való eltolását megakadályozni igyekszik, mely pedig szükséges ahhoz, hogy a (11) fékpofáknak a (7) agytest felé való szétnyílása megtörténjék. 40 E hátrány kiküszöbölésére a találmány értelmében a (11) fékpofáknak kikapcsolt állapotukban felfekvő felületként működő, a (9) kapcsolókarmantyú (93 ) kúpjához csatlakozó (92 ) nyúlványát ugyancsak kú-45 posan képezzük ki. (Lásd 10. ábrát.) Ha ennél a kivitelnél berágódás történik. akkor a berágódás is kúpos, úgyhogy kimondott lépcső nem is képződik, mely a (9) kapcsolókarmantyúnak a 10. ábra ér-. 50 telmében balra való eltolása ellen működne. Ha azonban mély berágódásnál ilyen lépcső fok csekély mértékben képződne is. akkor a (92 ) kúpos rész ezt a lencsőt, mely az a (11) fékpofáknak kifelé 55 való elmozdulását amúgy is támogatja, éppen kiképzése folytán sokkal könnyebben győzi le; más szavakkal a kapcsolókarmantyú (92 ) nyúlványa akkor is előnyösen hat, ha a fékhatást megszüntetjük, amikor tehát az 1. ábra szerint a kap- 60 csolókarmantyút jobbfelé eltoljuk. Mivel a fékpofákat rugósan húzzuk össze, azok a nyúlványok kúpos kiképzése mellett a kapcsoló karmantyúkat kinyomni igyekeznek, míg a nyúlványoknak az eddigi heti- 65 geres kiképzésénél az összehúzott fékpofákkal a (9) kapcsolókarmantyú (92 ) hengeres részére kifejtett súrlódása a kapcsoló karmantyú jobbra való elmozdulása ellen hat. Megemlítjük, hogy a (92 ) nyúl- 70 vány kúpját meglehetősen laposra képezhetjük ki. A 10. ábrán a jobb szemlélet kedvéért a kúposságot valamivel nagyobb mórtékben tüntettük fel. Az 5. ábrán a fékpofának a (9) kapcsoló 75 karmantyú felé fordított belső (26) oldalán kiképzett (27) fogazást vagy egyéb érdesítést a megfelelően rovátkolt (93 ) kúphoz való jobb kapaszkodás céljából alkalmaztuk 80 Szabadalmi igények: 1. Szabadonfutó kerékagy hátrataposással működtetett fékkel, melyet az jellemez, hogy a csészealakú, sugárirányban öszszehúzott (11) fékpofákból álló üreges 85 hengeralakú féktagnak a fékező felülete az (1) tengellyel párhuzamosan futó (17) hornyokkal vagy rovátkákkal több, sávozott részfelületre osztott. 2. Az 1. igényben védett kerékagy kivi- 90 teli alakja, melyet az jellemez, hogy a sávalakú részfelületeknek további kisebb mélységű (18) rovátkákból álló elosztásuk van. 3. Az 1. és 2. igényben védett agy kivi- 95 teli alakja, melyet az jellemez, hogy a hornyoknál kisebb mélységű rovátkák az egész fékpofát illetve a féktag egész köpenyfelületét borítják. 4. Az 1. igényben védett kerékagy kivi- 100 teli alakja, melyet az jellemez, hogy a fékpofák acéllemezből készült hornyolt alaktestekként sajtoltak. 5. Az 1. igényben védett kerékagy kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a 105 fékpofa egyik végétől a másik végéig futó (17) hornyok vagy (18) rovátkák a fékpofa csoportot összehúzó rugók befogadására való körbefutó (ll2 ) kimélyítésekkel megszakítottak. 110 6. Az 1. igényben védett kerékagy kiviteli alakja, melyet a csészealakú (11) fékpofákat sugárirányban összehúzó, a
