112648. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színezett formálható keverékek, töltőanyagainak, valamint azokból formált tárgyak előállítására

— 2 — nálásra. Azonkívül magának a töltőanyagnak festésével vagy színezésé vei rendszerint sötétebb színárnyalatokat is érünk el, mint ha a szinezőszernek ugyan-5 azt a mennyiségét egyszerűen {hozzákeverjük a töltőanyaghoz és a képlékeny anyaghoz. így tehát a jobb eredmény mellett gyakran tetemes megtakarítást i;; elérünk. 10 A töltőanyag festése vagy színezés:célszerűen a képlékeny anyagba való bevitele előtt történik ugyan, mindamellett a töltőanyag festése vagy színezése a képlékeny anyagba való bevitele közben 15 vagy után is végezhető, feltéve, hogy a festést vagy színezést elvégezzük még mielőtt a képlékeny anyag a töltőanyagot oly mérvben hatná át, vagy abba oly mérvben hatolna be, hogy a töltőanyag 20 képtelenné válnék vizes közeg felvételére. Nedvesítőszerek használata a töltőanyag festésénél vagy színezésénél fontos, bár nem szükségszerű kelléke a jó eredménynek. A találmány felöleli a szintetikus képlékeny anyagba bekebelezendő töltő-25 anyag előállítására való eljárást is, mely képlékeny anyag hőszilárdnló vagy hőképlékeny és különösen szintetikus gyantaféle lehet, mint amilyenek a fenol-formaldehid kondenzációs termékek, miméi 30 lett a töltőanyagot vizes közegből festjü vagy máskép színezzük. Festőanyagnak és töltőanyagnak oly anyagokat választhatunk, amelyeknek affinitása kölcsönös, pl. közvetlen pamutfestéket és falisztet. 35 Az eljárás egyik kiviteli változatánál oldhatatlan lakkot vagy pigmenst csaljunk le vizes oldatból a töltőanyagra vagy a töltőanyagban. A találmány egyik fontos sajátossága csávafestékek vagy 40 kénfestékek használatában van, azonban más festékek és különösen pácfestékek is használhatók. A töltőanyag festésébe vagy színezésébe •itt nem foglaljuk bele a szinezőszernek a 45 töltőanyaggal való egyszerű keverését. A szinezőszernek a töltőanyagot festés módjára impregnálnia kell, ámbár az nem lényeges, hogy a szín mosásálló Tegyem A. töltőanyagokat, mint már említettük, 50 többféle módon színezhetjük. Az egyik általános mód szerint úgy járunk el, hogy a töltőanyagokkal vizes oldatban tartott színezőszert abszorbeál tatunk. A töltőanyagokat számos esetben vizén közegből •55 vízben oldható festőanyagokkal festhetjük, mint amilyenek a közvetlen pamutfeytékek és savanyú festékek. Vagy pedig azokat kénfestékekkel vagy csávafestékekkel festjük, amelyeket utólag oxidálással hívunk elő. Megí estbe tjük azokat 60 úgy is, hogy bennüli vagy rajtuk vizes oldatból oldhatatlan festéket vagy színezőanyagot csapunk ki. így pl. eljárhatunk úgy is, hogy vízben oldható festőanyagnak fémes vagy más lakkját, vagy azo- 65 iei főanyagot vagy szervetlen pigmenst csapunk ki, vagy állítunk elő és csapunk ki a töltőanyagon vagy a töltőanyagban. Nedvesí*őszereknek oldhatatlan színezőszer kiesapásával kapcsolatban való al- 70 kalmazá'sa előnyös, mert a töltőanyagnak a használt oldattól való kellő mérvű áthatását biztosítja. Altermaitive úgy is eljárhatunk, hogy a festőanyagot vizes közegben való kolloidális diszperziójából 75 a) szorbeáltatjuk a töltőanyaggal. A töltőanyagot előnyösen a képlékeny anyag távollétében festjük vagy színezzük más módon, azonban, mint már említettük, ez a művelet, ha kívánatos, a 80 képlékeny anyag jelenlétében is kivihető. Némely esetben különböző árnyalatokat úllíthatunk elő festett töltőanyagnak és festetlen töltőanyagnak vagy előzetesen különfélekép festett vagy színezett töltő- 85 anyagoknak alkalmas arányokban való összekeverésével. A találmány azonban, mint azt látni fogjuk, minden esetben elkerüli azt, hogy szilárd színezőanyagot szilárd halmazállapotban kelljen a töltő- 90 anyaggal és a képlékeny anyaggal összekeverni. Ha a szilárd halmazállapotú piigmens csupán keverve van a szintetikus képlékeny anyaggal és a töltőanyaggal, tehát 95 a formált gyantában külön diszpergált fázisban van jelen, némely esetben a pigmenst a képlékeny anyag nem hatja kellőképen át és a „kivirágzás" (blooming vagy chalking) néven ismert káros 10( jelenség lép fel. A találmány szerinti eljárással készült formált tárgyaknál a pigment nincs külön diszepergált fázisban jelen, mert az a töltőanyagon vagy töltőanyagban van eloszlatva és így az említett 101 káros jelenség nem lép fel. A színezőanyag így elosztva sok esetben kevésbé van kitéve oldóhatásnak és kevésbé i's folyik szét, mintha a szokásos módon kebelezzük be. Ezenkívül annak következ- 1U tében, hogy a színezőanyag nem diszperz fázisban van jelen, a formált tárgyak elektromos tulajddonságai is megjavulnak. A találmány további előnye, azokkal az 11; eljárásokkal szemben, amelyeknél szilárd