112639. lajstromszámú szabadalom • Akusztikai készülék

— 6 — keltő felületre jut. Középfrekvenciáknál az alkalmazkodó (20) összeköttetés bizo­nyos mértékig hajlékony és így az ener­giát a mozgató'rendszerből a kisfrekven-5 ciájú (18) felületre részben, de nem egész­ben átviszi. A 7. ábra olyan áramkört mutat vázla­tosan, amely a 6. ábrán bemutatott készü­lék villamos megfelelője. (Fi) a kisírek-10 venciájú (38) tekercset mozgató erőt, az (50) induktancia a kisfrekvenciájú (38) tekerés tömegét, az (51) kapacitás pedig a kisfrekvenciájú és nagyfrekvenciájú te­kercsek közötti (36) összeköttetést jelké-15 pezi. (Fa) a nagyfrekvenciájú (37) teker­cset mozgató erőt, az (52) induktancia a nagyfrekvenciájú (37) tekercs tömegét, az (53) induktancia és az (54) ellenállás a ki­sebb (19) felület sugárzásából eredő járu-20 lékos tömeget és ellenállást, az (55) induk­tancia a kisebb (19) felület tömegét, az (56) kapacitás a (18, 19) felületek közötti összeköttetést, az (57) induktancia a na­gyobb (18) felület tömegét, végül az (58) 25 induktancia és az (59) ellenállás a na­gyobb (18) felület sugárzásából eredő já­rulékos tömeget és ellenállást jelképez. Ha (Fi)-nél kisfrekvenciájú erőket alkalma­zunk, akkor a II és III áramkörökben 30 folyó áram nem nagyon különbözik az 1 áramkörben folyó áramtól, minthogy az (51) és (56) kapacitások impedanciája elég nagy, úgy, hogy azok áthidalóhatása elha­nyagolható. Ennélfogva- a kisfrekven-85 ciájú áramok a hangkeltő felületrendszer összes részeire csökkenés nélkül átvitetnek ós e részek mindannyian egységesen ugyanazon amplitúdóval mozognak. (Fi)­nél nagyfrekvenciájú erőket nem alkalma-40 znnk, hanem az összes nagyfrekvenciájú erőket (Fi-)-nél alkalmazzuk. E nagyfrek­venciáknál az (51) és (56) kapacitásoknak: olyan kis reaktanciájuk van, hogy azok az (50) és (57, 58), valamint (59) elemeket 45 eredményesen áthidalják vagy rövidre­zárják. Ennélfogva nagyfrekvenciájú ára­mok lényegileg csak a II áramkörben foly­nak, ahol is a nagyfrekvenciák számára csak kis impedanciák vannak jelen, mint-50 hogy nagyfrekvenciáknál az összes nagy tömegek és az ebből eredő nagy impedan­ciák az összeköttetéisek utján rövidre van­nak zárva. Ennélfogva a II áramkörben sokkal erősebb nagyfrekvenciájú áramok 55 lépnek fel, mintha a többi impedancia is szerepelne aminek eredményeképpen ilyen frekvenciáknál nagyobb kilépő hangener­giát kapunk. Ha a kétszeres mozgatótekercs mellett egyszeres kúpot használunk, a hangkeltő- 60 felületnek nagyfrekvenciák melletti is­mert tulajdonságánál fogva az áramkör­nek (A—B)-től jobbra eső részét nagy­számú áramkörelem jelképezi, amelynek sorbakapcsolt sugárzási ellenállást és tö- 65 tömeget jelképező elemi ellenállásokból és induktanciákból, valamint az egyes ele­meg közötti összeköttetést jelképező pár­huzamosan kapcsolt kapacitásokból álla­niak. Másiszóval, a hangkeltő felületrend- 70 szer távvezetékszerűen működik, amely­ben az elemek értéke szakaszról szakaszra folytonosan változik. A 8. ábra olyan foganatosítási alakot miutat, amelynél a felületrendszert és a 7.r > mozgatórendszert alkalmazkodó összeköt­tetések három szakaszra osztják. A felii­letrendszer a nagyfrekvenciájú (19) felü­letet, a kisfrekvenciájú (18) felületet és a kisfrekvenciájú (18) felületet, valamint a 80 mozgatórendszer közé helyezett járulékos (61) felületet foglalja magában. A (61) fe­lület középfrekvenciák visszaadására al­kalmas. A (31) mozgatórendszer és a kö­zépfrekvenciájú (61) felület között alkal- 85 mazkodó (62) összeköttetés van. A középfrekvenciájú (61) felület és a kisfrekvenciájú (18) felület között máso­dik alkalmazkodó (63) összeköttetés van. A (63) összeköttetés hajlékonyabb, mint a 90 (62) összeköttetés. Az alkalmazkodó össze­köttetések megfelelő kiképzésével azoknak merevségét úgy szabhatjuk meg, hogy 1. kisfrekvenciáknál, pl. 1000 periódus­szántig mindkét összeköttetés rezgéseket 95 átad; 2. a (62) összeköttetés elég merev ahhoz, hogy a középfrekvenciáknál pél­dául 1000—3000 periódusszámig terjedő frekvenciáknál rezgéseket átadjon; 3. a (63) összeköttetés viszonylagosan hajié- 10( konnyá válik és rezgéseket nem ad át, ha a frekvencia másodpercenként 1000 perió­dusszámnál nagyobb; 4. a (62) összekötte­tés viszonylagosan hajlékonnyá válik és rezgéseket nem ad át, ha a frekvencia toí előre meghatározott értéken, pl. másod­percenként 6000 periódusszámon túl növe­kedik. Eszerint kisebb frekvenciáknál mind a három, (18, 19) és (61) felület, kö­zépfrekvenciáknál, pedig a két (19) és (61) li< felület mint egy egység rezeg, míg nagy­frekvenciáknál csak a (19) felület jut rez­gésbe. A frekvenciakörzeteket határoló frekvenciaértékek természetesen a kúp alakjától függnek. 11; A 8. ábra szerinti (31) mozgatórendszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom