112635. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkészülék

Megjelent 1935. évi augusztus hó 16-án. • MAG TAR KIRÁLT1 SZABADALMI'BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112635. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Fűtőkészülék. Nemes Tihamér oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi december hó 24-ike. Az eddig ismert fűtőkészülékek mind a termodinamika első főtétele értelmében működtek és az energia valamely formá­ját alakították át kisebb vagy nagyobb 5 hatásfokkal hőenergiává, amelyet azután a fűtendő környezetnek adtak át. A találmány ezzel szemben oly fűtő­készülék, amely a termodinamika máso­dik főtétele értelmében működik, úgy, 10 hogy a szabad környezetben található hő­energia egyrészét elvonja és mehanikai munka árán magasabb hőszintre emelve, tetszésszerinti magasságú hőmérsékleten adja át a fűtendő környezetnek. Minthogy 15 a mehanikai energiát a hőenergiának nem termelésére, hanem esiak szállítására használjuk fel, a vele szállított hőmeny­nyiség a felhasznált mehanikai munka hőegyenértékénél jóval nagyobb is lehet. 20 Ha a készülékkel szállított hőmennyiség viszonyát a felhasznált mehanikai munká­hoz teljesítményi tényezőnek nevezzük el és s-al jelöljük, akkor _ Qi __ T, £ - AL - Tj—Ta 25 ahol is Q jelenti a fűtendő környezetnek átadott hőmennyiséget, AL jelenti a gép hajtására felhasználódott mehanikai munka hőegyenértékét, T a felső hőtartály abszolút hőmérsékletét és T ugyanezt az 80 alsó hőtartóra vonatkozólag. A találmánybeli készülék néhány példa­képpen! kiviteli alakját az 1. és 2. ábra mutatja. Mindkét ábrán 1. erőforrás (villamosmotor, vízturbina 35 stb.), amely mehanikai összeköttetésben van a (2) kompresszorral. (3) az alsó hő­tartály, (4) a felső hőtartály, (5) fojtó­szelep (6) a fűtendő helyiség egyik fala. A 2. ábrán a. (7) víztartály, (8, 9, 10, 11) cső átváltozó szerkezet egyes csapjai, és 40 (12) ventillátor szárnyak. A fűtőkészülék a következőképpen működik: a termodinamikai körfolyamat lefolytatására valamely gőzt (SO3, am­mónia stb.) használunk, amelyet a (2) 45 kompresszor sűrít a (4) hőtartályba. Ez a hőtartály lehet bordáscső, radiátor, cső­kígyó stb. alakú és a fűtendő helyiségben van felállítva. Innen a körfolyamatot végző anyag az (5) fojtószelepen át a helyi- 50 ség falán (6) átvezetve a (3) hőtartályba jut. Ez a hőtartály a (4) hőtartályhoz hasonlóan van kialakítva. A körfolyama­tot végző anyag innen visszajut a (2) kompresszorba, melyet a (1) erőforrással 55 (villamosmotor, vízmotor, hőerőgép stb.) hajtunk. A körfolyamat révén a (3) tartály a környező közegből hőt von el míg a (4) tartály ugyanazt a hőmennyiséget maga- 60 sabb hőfokon adja le (növelve még a motor munkájának hőegyenértékével). A (3) tar­tályt az 1. ábra szerinti példaképpieni fo­ganatosítási alaknál a ház falán kivül pl. a világító udvarban helyezzük el, a 2. áb- 65 rán pedig a (7) víztartóban. Utóbbi olyan esetekben jöhet szóba, amikor víz olcsón és bőven áll rendelkezésünkre. A fűtőkészülék hatásfokát azzal is nö­velhetjük, hogy a Ti és T2 hőfokokat 70 igyekszünk egymáshoz közelállóvá tenni, amit pl. azzal érhetünk el, hogy a (3) és (4) hőtartályok valamelyikét vagy mind­kettőt ventillációval látjuk el. Ennek megfelelően a 2. ábrán a (4) fűtőtest kö- 75 rüli közeget (a szoba levegőjét) áramol­tatjuk a (12) légcsavarral, amelyet az (1)

Next

/
Oldalképek
Tartalom