112621. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső

Megjelent 1935. évi augusztus hó 72-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112621. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Braun-féle cső. nemes Ardenne Manfréd mérnök Berlin-Lichterfelde-Ost. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi junius hó 10-ike. Ismereteseik oly csövek, melyek nyomás alatt gázzal vannak megtöltve. Ezeknek szerkezete egyszerű. Ezeknél azonban a gyakorlatilag adott foltvilágosságok még 5 nem elegendők, pl. távolbalátó képek ve­títésére. Minthogy a batás szempontjából és gazdasági okokból egynéhány ezer voltnál nagyobb anódafeszültség tekin­tetbe nem jöhet ós az utóbbi időben a su-10 gárelőállítórendszeren eszközölt javítá­sokkal a foltvilágosságoknak jelentékeny fokozása nem sikerült, ezért a találmány különös érdeklődést érdemel, mert ennek révén az ismeretes csövekkel szemben egy 15 nagyságrendet meghaladó világosságnö­velést sikrült elérni. A szokásos hatódsugárcsöveknél, me­lyeknek közvetlenül a lomibik fenekén át­tetsző fluoreszkálóernyőjük van, az egész 20 fluorszkálófénynek csak kis része haszno­sítható: 1. mert a fényenergia két oldalt oszlik széjjel, 2. mert csak aránylag vékony fluoresz-25 káló rétegek használhatók, 3. mert teljes reflektálás miatt a külső lombikfalon a fénynek jelentékeny része elvész, sőt zavaró fényudvarjeletnségekhez vezet, 80 4. mert az üvegen keresztül rossz a me­legvezetés, a fluoreszkálóernyő erősen felmelegszik a fluoreszkálóhatásfok egy­idjű csökkenésével. Ezek az említett fluoreszkálóernyővesz-35 teségek elkerülhetők, ha a fluoreszkáló­ernyőt nem a lombik hátsó oldaláról, ha­nem a lombik mellső oldaláról figyeljük meg. Különösen előnyösek a viszonyok, ha a fluoreszkáló anyag olyan lemezre (fém­lemez) van felvíve, mely a meleget jól 45 elvezeti. A melegelvezetés megkönnyít­hető a lemez külső oldalának befeketítésé­vel, vagy különös nagy sugárenergiáknál hűtőberendezések alkalmazásával, külö­nösen röntgencsöveknél használt, levegővel 45 hűtött bordás hűtőberendezésekkel. Az optikai kihasználás azonkívül fokozható, ha az ernyőt hordó fémlemeznek az az ol­dala, melyen a fluoreszkálóréteg van, tük­röző vagy erősen fényvisszaverő. Pl. a 50 csiszolt felületű aluminium jónak bizo­nyult. A leírt ernyő egyedül még nem elegendő oly csöveknek építésére, melyek gyakorlati használatra, különösen távol­balátás-, vetítés- vagy fényképek regiszt- 55-rálására alkalmasak. Az ernyőt nem lehet síkjára merőleges irányból mefigyelni. A lombikfenék üveg­anyagának fonalas vagy sávos részei a képet eltorzítják. Ezek az említett hátrá- 60^ nyok az ernyősíknak a csőtengelyhez ferde irányú, pl. 45° alatti állításával el­kerülhetők. Az ernyőknek ferde irányú állítása már ismeretes. Azonban csiak az 1. ábrán feltüntetett 65 alakú lombiknál sikerült az ernyőt oly irányból megfigyelni vagy optikailag le­képezni, mely merőleges az ernyő felüle­tére. Csak ezzel az elrendezéssel lehetsé­ges, fényerős optikai berendezésekkel, 7a melyeknek mélyélességük csekély, vetíté­seket végezni. Csak az üveglombiknak rajzolt alakja esetén sikerült, kis gyúj­tótávolságú, nagy fényerősségű, azaz aránylag olcsón előállítható optikai be- 75. rendezéseket használni. Csak a rajzolt gömbalakkal sikerült, az ernyő átellené-

Next

/
Oldalképek
Tartalom