112619. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőnyegek előállítására

Megjelent 1í):>5. évi augusztus hó 1-éu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSiO SZABADALMI LEÍRÁS 112619. SZÁM. — XI V/e. OSZTÁLY. Eljárás szőnyegek előállítására. International Latex Processes Ltd. Guernsey, mint Albert H. Holmberg- naugatucki (U. S. A.) lakos jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 31-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1933. évi szeptember hó 1-je. A találmány eljárás szőnyegek aljzatának keményítősére, illetve bevonására. Régóta ismeretes szőnyegaljzatokat felfőzött keményítőnek 10—15%-os vizes ol-5 datával bevonni, vagy merevíteni. Ezt a, felfőzött keményítőoldatot rendszerint kb. 82 C°-on viszik fel szőnyegek aljzatára, amely anyag szárítás után merev alapot ad és a szőnyeg kívánt sziiárdsá-10 gát, keménységét és alaktartását biztosítja. Ez az alapozás azonban használat közben lepattogzik, a szőnyeg mosása közben feloldódik és a szőnyeg nem kívánatos meggyengülését és meglazulását 15 okozza. Használtak 35—60% szárazanyagtartalmú latexet is merevítő anyagként aljzatok keményítősére, mely esetben a latex egyszersmind összetartja a bolyhokat is. A latex mint merevítő anyag nem 20 ad ugyan a szőnyegaljzattniak a keményítő által előidézett merevséget és kartonszerű keménységet, azonban használat, közben és mosás alatt a szőnyeghez jól tapad. Kísérleteztek felfőzött keményítő 25 és latex egyenlő arányú keverékével is, mint aljzatanyaggal, szőnyegek merevítése céljából, azonban az ilyen aljzatok — miként egyedül felfőzött keményítő használatakor is tapasztalható — hajlítás 30 következtében lerepedeznek és szétporladnak és a gumi nem képes a merevítő keményítőt az aljzat rostjaival összetartani. A fent leírt, latexet tartalmazó, vagy latexmentes merevítő anyagok készítése-35 kor úgy jártak el, hogy szénhidrátot, pl. keményítőt, dextrint, stb. víz jelenlétében magasabb hőmérsékleten peptizáltak, tekintet nélkül arra, hogy a szénhidrátok előzetes vízzel való duzzasztása szobahőmérsékleten bekövetkezett-e vagy sem. 40 A hideg" víz hatása a keményítőszemcsék duzzasztására szorítkozik, anélkül, hogy azok külső héja vagy burka felrepedne. Felfőzött keményítő oldat készítésekor, amidőn akár vízben duzzasztott, akár ere- 45 deti állapotban levő keményítőszemcséket melegítünk, a sejtfalak felrepednek, az amilopektin a vizes fázisba kidiffundál, miáltal a szemcsetartalom kolloiddiszperziója keletkezik. Ha az ilyen pep- 50 tizált keményítő kolloid-diszperzióját pl. latexszel keverjük, a diszpergált kernényítőrészecskék együtt mozognak a diszpergált gumi-globuloidokkal a vizes fázisban és fokozatosan magukba felveszik 55 és beburkolják a gumi-globuloidokat. Ha ilyen latex-rendszerből készített hártyát víztelenítünk, pl. ha mint szőnyeg-aljzatot megszárítjuk, akkor a külső keményítőfázis tulajdonságai jutnak jobban 60 érvényre, mint a külső fázison, illetve burkon belül elhelyezhető latex-globuloidok hajlékony gumiszerű tulajdonságai. Ezt a helyzetet elárulja a keményítő hatásaként fellépő nagyobb keménység, szi- 65 lárdság és merevség, másrészt a hajlítás által előidézett repedezések. Az említet* keverék tehát a keményítő összes jó és •'ossz tulajdonságait egyesíti magában, igen kis mértékben párosulva a guaii ál- 70 tal előidézett kívánatos hajlékonysággal, mivel a gumirészecskék a felület alatt maradnak elszigetelt, különálló gumiglobuloidok alakjában.