112610. lajstromszámú szabadalom • Sítalpak széleit védő szegély

rab fogvatartja. Ezzel szemben a 21.—25. ábrákon látható megoldási alak szerint kétfajta szegélydarabot alkalmazunk, melyek közül a (15) darabok, melyeket a sí 5 talpfáján e|gy vagy két csavarral mereven erősítünk meg, egészem rövidek és végig U-alakú keresztmetszetűek, úgy hogy a (15) szegély darab felső lapja alatt mindkét végén nyitott horony létesül. A 10 másik fajta, (16) szegélydarabok, mindkét végükön (14) nyelvet hordanak, melyek az imént említett horonyba illenek. E (16) szegélydarabok aránylag hosszúra szabhatók és közepükön csavarral erősíthető tők meg a sí talpfáján; evégből a (16) szegélydarabok közepén (17) sülyesztő lyuk van. A 26.—30. ábrákon látható megoldási alak szerint szintén kétfajta szegélydara-20 bot alkalmazunk. Itt a (18) vezetőhornyokat a hosszabb (20) szegélydaraboknak nem a mereven megerősített végein, hanem csúsztatható (19) végein létesítjük, ahol is a (19) végeknek, hogy azokat a sí 25 talpfáján fogvatarthassuk. fecskefarkalakú keresztmetszetet kell adnunk (27. ábra). A sí talpfáján mereven megerősített, rövid (21) darabok mindkét (22) végükkel a szóbanforgó horonyba hatolnak 80 és végig azonos keresztmetszetűek, még pedig a jelen esetben a (19) végrószek fecskeíarkalakú keresztmetszetének megfelelően, végig trapézalakú keresztmetszetűek. 35 Megerősítő elemekül közönséges facsavarokat, sasszegeket, laza vagy ráhegesztett, vagy maguknak a szegélydarabok' nak anyagából alakított peckeket vagy szegecseket alkalmazhatunk, az utóbbiak-40 nak azonban az a hátrányuk, hogy fejüknek rákalapálásánál a száruk gyakran zömökölődik, amikor is a fa megrepedhet. Ezért a találmány szerint előnyösen átmenő csavarokat alkalmazunk {31. ábra), 45 melyeknek szabványos (25) csavarorsójuk és sülyesztett (26) fejrészük van. A hozzátartozó csavaranya sülyesztett (27) részből és ehhez csatlakozó (28) anyatoldatból áll, mely utóbbinak hasábalakja 50 van, hogy csavarkulcsot helyezhessünk rá. A (25) csavarorsó sülyesztett (26) fejrészének is a (26) fejrésznél nagyobb átmérőjű lapos (29) toldat adható, mely a (26) fejrészt befogadó sülyesztőlyúkat te-55 hermentesíti. A (29) toldatnak, a (28) toldathoz hasonlóan, hasábalakja van, vagy külső lapjának közepén be van hasítva, ami csavarkulcs vagy csavarhúzó ráhe-3 -lyezését teszi lehetővé. Ezt a csavart, mint a 32. ábrából látható, úgy szereljük 60 fel, hogy a (28) anyatoldat a sí járófelületére feküdjék fel; a felszerelés után a (28) ; anyatoldatot a csavarorsó, kinyúló végé- 5 vei együtt reszelővel, maróval vagy köszörűvel eltávolítjuk, annyira, hogy a csa- 65 var vége a szegély külső felületével egysíkba essék (33. ábra). E megmunkálással egyrészt a csavaranya utólagos meglazulását meggátoljuk, másrészt pedig előnyös, sima felületre teszünk szert. 70 A 34. ábra szerint egyszerű, fejes csavaroknak is adhatunk (30) fejtoldatot, mely a szegély külső felületéből kinyúl és hasábalakja vagy hasítéka révén, a csavar megfeszítését teszi lehetővé. A sze- 75 relés után a (30) fejtoldatot a már említett megmunkálással szintén eltávolítjuk, úgyhogy ez esetben is sima külfelületre teszünk szert. Szabadalmi igények: 80 1. Sí-talpak széleinek több darabból összetett védőizegélye, melyre jellemző, hogy az egymással szomszédos szegély- • darabok egymáshoz csatilakozó végei egymást úgy lapolják át, hogy az 85 egyik szegélydarabnak a sí talpfáján megerősítő élemmel, pl. csavarral megerősített vége a másik szegélydarab végét a sí talpfáján fogvatartja. 2. Az 1. igényben védett védőszegély 90 megoldási alakja, melyre jellemző, hogy mindegyik szegélydarabnak a szomszédos szegélydarabbal fogvatar- : tott vége az utóbbiban, a sí-talpfa alakváltozásai alatt hosszirányban csúsz- 95 tatható. 3. A 2. igényben védett védőszegély megoldási alakja, melyre jellemző, hogy két-két szomszédos (1, la) szegélydarabnak egymást átlapoló (4, 5) végei, egy- 100 máshoz képest ellenkező oldalakon lépcsős alakúak, jellemezve továbbá a sí-talp szélén alkalmazott horony fenekén lévő (4) szegélydaraíbvég (7) hosszlyukán átvezetett (6) megerősítő csa- 105 varral. 4. A 3. igényben védett szerkezet megoldási alakja, melyre jellemző, hogy a lépcsős (4, 5) végrészek hossza a szegélydarab (9) középrészének hosszával no, egyezik. 5. A 3. igényben védett szerkezet megoldási alakja, melyre jellemtoő, hogy a szegélydarab a közepén kettős hajlatn (12) bádogcsíkból áll. 115.