112610. lajstromszámú szabadalom • Sítalpak széleit védő szegély

Megjelent 1935. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112610. SZÁM. — xx/g. OSZTÁLY. Sítalpak széleit védő szegély. Pollak Siegfried fémárugyáros és Barta Emánuel kereskedő Wien. A. bejelentés napja 1934. évi november hó 23-ika. Ausztriai elsőbbsége 1934. évi május hó 17-ike. A találmány a sí-talpak széleinek oly védőszerkezetéből indul ki, melyet több darabból összetett szegélyzet alkot. A ta­lálmány abban van, Ihogy az egymással 5 szomszédos szegélydaraboknak egymás­hoz csatlakozó végei egymást úgy lapol­ják át, hogy az egyik szegélydarabnak a sí járótalpfáján, megerősítő elemmel, pl. csavarral megerősített vége a szomszédos 10 szegélydarab csatlakozó végét a sí-talp­fáján fogvatartja. így a szükséges meg­erősítő elemek számát, valamint a szere­lési költségeket jelentékenyen csökkent­jük és a súrlódási viszonyokat kedvezően 15 befolyásoljuk. A találmány szerint to­vábbá mindegyik szegélydarabnak a szomszédos szegélydarabbal fogvatartott vége az utóbbiban, a sí-talpfa alakválto­zásai közben, hosszirányban csúsztatható, 20 úgy hogy a sí-talp széleinek védőszegélye a sí-talpfának minden, menetközben be­következő kihajlásaihoz alkalmazkodni képes és így a megerősítő elemek kitöré­sét elkerüljük. 25 A találmány különböző alakításokkal valósítható meg. így pl. a szefeélydarabok egymáshoz csatlakozó végeit, egymással ellenkező oldailaikon, kisebb vastagságura szabhatjuk, azaz lépcsősen alakíthatjuk, 80 ahol a megerősítő csavart a sí-talp szélén alkalmazott, ismeretes horony fenekén lévő szegélydarabvég lyukán vezietjük! át. E lyuk-hasíték vagy hossz-lyuk alak­jában alkalmazható és az imént említett 85 szegélydarabvég csúszóvezetékéül hasz­nálható, ha e lyuknak a csavar orsóát­mérőjével egyező szélességet adunk. Igen kedvező csúszóvezeték érhető el a két, egymást átlapoló szegélyidarabvég sajátos alakításával is, pl. úgy, hogy az egyik 40 szegélydarabvégben vezetőhornyot létesí­tünk, amelybe a szomszádos szegélyda­rabnak szűkebb, nyelvalakú vége ponto­san illik. Ha a vezetőihornyot tartalmazó szegélydarabvéget a sí-talpfán mereven 45 erősítjük meg, akkor a vezetőhorony négy szögkeresztmetszetű. Jehet. Lehet azonban a horonyba hato.ló, nyelvalakú szegélydarabvéget is mereven megerősí­teni, ez esetben azonban a horonynak 50 fecskefark-alakú keresztmetszetet adunk, hogy a szegélydarab átlapoló végét a sí­talpfán fogvatarthassuk. A szegélydara­bok úgy szerkeszthetők, hogy mindegyik szegélydarab egyik vége, csavarral vagy 55 más megerősítő elemmel, közvetlenül a sí-talpfáján, mereven erősítendő meg, másik végét pedig a szomszédos szegély­darab fogvatartja. Vagy pedig a szegély­darabnak két különböző fajtáját alkal- 60 mazhatjuk, melyek közül az egyik fajtá­nak végei oly alakításnak, hogy azokat a szomszédos szegélydarabok fogva tartják, míg a szegélydarabok másik fajtájának mindkét vége a járótalpfán, csavarral 65 vagy más megerősítő elemmel, mereven erősítendő meg. Azonban a szegélydara­bok útóbbi fajtája aránylag igen rö­vidre szabandó. A különböző szegély­darabokat azután váltakozóan szereljük 70 a síre. A találmány további része a megerő­sítőcsavar sajátos szerkezeti alakítása, mely más védőszegélyeknél is előnyösen alkalmazható. 75 A rajzokon a találmány néhány meg­oldási példája látható'. Az 1. ábra a találmány szerinti szélvédő

Next

/
Oldalképek
Tartalom