112596. lajstromszámú szabadalom • Kiváltképpen fényképészeti célokra való gáztöltéses, villamos izzólámpa

— 2 -mérsékletre) fokozódik, mely hőmérsékleten az izzótestek erősen megterheltek. Az az időtartam azonban, melynek folyamán ez a túlterhelés adódik, igen rövid, 5 mivel ez a megvilágítási időtartamnak felel meg. A találmány céljaira vákuum-^ lámpák nem igen alkalmasak. Korlátozott wattfogyasztásnál, amint ezt a gyakorlatban követelik, az ilyen lámpa az aktin, 10 hatékony fénysugarak elégséges százalékos mennyiségét nem adja. Az izzótest hőmérséklete nem fokozható eléggé, ezenkívül az izzólámpa bórájának erős rezgése is beáll. 15 Két izzótestet tartalmazó olyan vákuumlámpák, melyek izzótestei sorba vagy párhuzamosan kapcsolhatók, ismeretesek. Ezen lámpák izzótestei a soros kapcsolás esetén olyan alacsony hőmér-20 sékletet vesznek fel, hogy a fejlesztett fénymennyiség a fényképezésnél még a beállításhoz sem elegendő. Ezek az ismert lámpák tehát a találmány céljaira teljesen alkalmatlanok. -25 A találmány egyik foganatosítási alakja szerint a lámpában legalább kéit, lényegileg egyenlő, kb. a fél hálózati feszültségre móreteiziott izzótest van. Soros kapcsolás esetén tehát e két izzótest mindegyike 30 normális feszültséggel ég, párhuzamos kapcsolás esetén ellenben igen nagy túlfeszültséggel égnek. Ez a körülmény igen erősen fokozott fényintezitást eredményez, ezenkívül pedig a fény színe a szpektrum 35 kék része felé tolódik el. Ha csakis egy izzótestes izzólámpát úgy a beállításnál, mint a felvételnél is ennyire erősen túlterhelt állapotban, azaz az izzótest ilyen rendkívül magas hőmérsékletén kíván-40 nánk használni, a lámpa élettartama túlságosan csökkenne. Ezzel kapcsolatban gondoljunk arra, hogy a beállításhoz szükséges időtartamok többnyire jóval nagyobbak, mint a felvételhez használt 45 időtartamok. Előnyös, ha a találmány szerinti lámpában az izzótesteket közös sarkhuzallal kötjük össze. A lámpába ekkor tehát három sarkhuzal van beolvasztva, 50 A találmány szerinti izzólámpa egyik legelőnyösebb foganatosítása szerint a lámpaalj azatban jBoros-párhuzamos-kapcsoló van elrendezve. Az ilyen kapcsolók természetesen igen kompakt szerkezetűek 55 legyenek és olyan kontaktusokkal legyenek ellátva, hogy az átkapcsolásnál az ívképződés jelentéktelen legyen, A rajzon látható kapcsoló foganatosítási példája ezen követelményeket kielégíti. A rajz a találmány szerinti izzólámpa 60 foganatosítási példájának vázlatát mutatja. Az 1. ábrán az izzólámpa részleges metszete látható, míg a 2. ábra az e lámpa aljazatába beépített kapcsoló vázlatos nézetét mutatja. 65 A lámpa (1) burájába (2) csövecske van beolvasztva, mely a három evakuálócsövecskét hordja és egyik végén a (4) lapítáis van, amelybe a három (5A, 5B, 5C) sarkhuzal van becsíptetve. Az (5A) sark- 70 huzal a két, lényegileg azonos méretezésű (6) és (7) izzótest számára közös. 220 Volt-os lámpához előnyösen két, nehezen olvadó fémből való, csavar alakjára tekercselt drótból való izzótestet 75 használunk, mely izzótestek méreteit úgy választjuk, hogy élettartamuk 120 Volt ós 100 Watt wattszám számára 1000 égési óra legyen. A három sarkhuzal pl, forrasztás ré- 80 vén van a három (8, 9) és (10) kapoccsal összekötve. Ezek a kapcsok szigetelőanyagból való (11) tárcsára vannak erősítve, ez a tárcsa pedig az aljzat (12) részében elforgás ellen biztosított módon van 85 erősítve. A (12) rész előnyösen sárgarézből van. Az említett biztosítást a (12) hüvely néhány kiálló része eredményezi, mely részek a (11) tárcsában levő vájatokkal működnek együtt. A (11) tárcsa a 90 soros-párhuzamos-kapcsoló további részeit, továbbá a (15) és (16) árambevezetőhuzalok (13), illetve (14) csatlakoztatókapcsait hordja, moly huzalok közül a (15) huzal a (18) Edison-aljzat (17) fenékkon- 95 taktusával, a másik (16) huzal pedig ugyané aljzat (19) oldalkontaktusával van összekötve. A (18) aljzatot a (12) hüvellyel (20) porcellángyűrű köti össze. A 2. á.bra a soros-párhuzamos-kapcsoló 10c vázlatos nézetét mutatja. A lámpa sarkhuzalai a három (8, 9) és (10) kapoccsal vannak összekötve. Az áramot a (13) és (14) kapcsokhoz vezetjük. Ezek a kapcsok áramvezetően (21), illetve (22) peckekkel ioí vannak összekötve, mely peckek körül (23), illetve (24) kolntaktuskarok foroghatnak. Ezeket a karokat egymással szigetelőanyagból való (31) szalag köti össze. Ugyané peckek körül két (25) és (26) kar ik is foroghat, melyeket egymással a (27) szerv köt össze, melyet a (12) hüvelyből kinyúló (28) és (29) zsinórok segélyével a nyilak jelezte irányban ide-oda húzhatunk. A (23) és (24) kontaktuskarokat a U!