112595. lajstromszámú szabadalom • Javított eljárás kontrasztok létesítésére diazoniumvegyületek segélyével

— 2 -eljárás javítása. Azt találtuk ugyanis, hogy az előbb ismertetett anyag fény­érzékenysége a sötétben való tárolás al­kalmával csökken. Néhány hónap lefo-5 lyása . után ez a csökkenés igen nagy­mérvű és a fényérzékenység teljesen ve­szendőbe megy, ha az anyag a levegőn, azonban a sötétben eléggé hosszú ideig feküdt. 10 Vizsgálataink azt mutatták, hogy a fényérzékenységnek ez a csökkenése víz behatására vezethető vissza, mely víz a levegőből elégséges mértékben férhetett az anyaghoz és melyet ekkor a papiros 15 felvett. Valószínű, hogy e behatás követ­keztében a diazoniumvegyület diazonium­csoportját hidroxilcsoport helyettesíti. Kitűnt az is, hogy olyan papirosoknál, melyek igen nedves környezet hatásának 20 voltak kitéve, a diazoniumcsoport szét­rombolása oly gyorsan megy végbe, hogy a már a víz révén átalakult résznek a diazoniumvegyület még át nem alakult része révén való oxidálódása be nem kö-25 vetkezhetett. Miután a fényérzékenység ily módon teljesen eltűnt, azt találtuk, hogy a papiros gyakorlatilag fehér színe­zésű volt. Más kísérleteink kapcsán azonban, me-30 lyeknél a fényérzékeny papirosra jelenté­kenyen kevesebb vizet vagy vízgőzt en­gedtünk hatni, a fényérzékenység hosz­szabb ideig maradt meg. Emellett, miután huzamos behatás folytán a fényérzékeny-35 ség végül is teljesen veszendőbe ment, a papiros sötét színezésű volt, ami arra ve­zetendő vissza, hogy az utóbb említett kí­sérleteknél lassanként képződő, oxidál­ható fenolt a még fölös mennyiségben 40 jelenlevő, víz révén még meg nem bon­tott diazoniumvegyület oxidálta. Azt is megállapítottuk, hogy az előbb ismertetett fajtájú, fényérzékennyé tett papirosok fényérzékenységüket igen hosszú 45 ideig tartják meg, ha ezeket a papiroso­kat megfelelően száraz atmoszférában tá­roljuk, még pedig még akor is, ha oxigén van jelen. Ha viszont az ilyen fényérzé­keny papirost olyan térben raktározzuk 50 el. mely evakuált, azonban telített víz­gőzt tartalmaz, a fényérzékenység gyak­ran néhány nap múlva teljesen elvész. E találmányunk szerint, mely az is­mertetett vizsgálatainkból eredő felisme-55 r ésen alapul, a diazoniumvegyület bom­lását úgy akadályozhatjuk meg, hogy annak a, papirosnak, mely a diazonium­vegyületet tartalmazza, 1%-nál kisebb nedvességtartalmat adunk és a papirost ebben az állapotban megtartjuk. 60 A papiros nedvességtartalmán e szaba­dalmunkban azt a százalékos súlycsökke­nést kell érteni, melyet a papiros szen­ved, ha azt 24 órán át friss foszforpent­oxiddal szárított térben 25 C° hőmérsék- 65 leten melegítjük. Ennek megértéséhez megemlítjük, hogy kitűnt az, hogy fosz­forpentoxid segélyével szárazon tartott térben való szárítás a papiros nedvesség­tartalmának nagyobb mérvű csökkenését 70 eredményezi, mint az az általánosan szo­kásos szárító eljárás, mely szerint a pa­pirost magasabb hőmérsékletre, kb. 105— 110 C° hőmérsékre hevítjük. Kitűnt pl., hogy légszáraz papiros 110 75 C° hőmérsékletre való szárítás esetében 6foszforpentoxid segélyével szárazon tartott térben való szárítás esetében pedig 7.9 súlycsökkenést mutatott. Találmányunk egyik foganatosítása sze- 8( rint a hordozót, mint papirost, miután valamely előbb említett fajtájú diazo­niumvegyület alkoholos oldata segélyével fényérzékennyé tettük, úgy szárítjuk, hogy az anyagot evakuált térben helyez- 8í zük el. Különösen kiválóan alkalmas az az el­járás, mely szerint a papirost, miután azt a már ismertetett módon fényérzé­keny réteggel láttuk el, olyan térben szá- 91 rítjuk, amelyben jó szárítószer, mint fosz­forpentoxid segélyével tökéletesen száraz atmoszférát tartunk fenn. A szárítást nedvességmentes gázáramban, mint ned­vességmentes nitrogén- vagy légáramban 9, is végezhetjük. Ilyen nedvességmentes gázáramokat jó szárítószer, mint foszfor­pentoxid segélyével való szárítás révén kaphatunk. Gázáramot teljes nedvességé­től igen alacsony hőmérsékleten való ki- \ fagyasztás révén is megszabadíthatunk. Végül az említett szárítási eljárások kom­binációit is alkalmazhatjuk. Igen jól használható az olyan légáram, melyet kö­zel — 180 C° hőmérsékleten fagyasztót- 1 tunk ki. Diazoniumvegyületet tartalmazó papi­ros szárítására vonatkozó javaslat már ismeretes, nem volt ismeretes azonban az, hogy az előbb ismertetett diazonium- \ vegyületek használatánál a megadott jel­legű erős szárítás alkalmazása előnyös. Találmányunkkal azt az előnyt érjük el, hogy az említett fényérzékeny anyag­gal olyan fénymásolatokat készíthetünk, 1 melynek háttere a kimásolás alkalmával normálisan fehérré válik és ilyen is marad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom