112577. lajstromszámú szabadalom • Villamos elektronlencse
— 2 -tettük fel, ahol két egytengelyű, hengeres elrendezésben mért ekvipoitenciális felületek képe látható. Alkalmazhatók elliptikus, vagy körkeó resztmetezetű üreges testek is, csupán az lényeges, hogy a külső elektróda nyílásai nagyobbak legyenek, mint a belső elektróda átmérője. Az üreges testnek a sugárnyaláb tengelyére merőleges ke-10 resztmetszete kerek helyett lehet négyszögletes is, aini által fényoptikai hengerlencsékéhez hasonló hatás érhető el. A lencsefesBültség csökkentése végett több ilyen lencsét egymás mögött is alkalmaz-15 hatunk. Ha a 3. ábra szerinti megoldású áll a küilső elektródát valamely feszültségforrás pozitív sarkára, a belső elektródát anniajk negatív sarkára kapcsoljuk, akkor a 20 berendezés mint gyűjtőlencse, megfordított polaritásnál mint szórólencse működik. A gyakorlatilag fontosabb efliső esetben az elektronoknak a belső hengeren valló áthaladáskor kicsi a sebessége. Ezt 25 a körülményt a találmány értelmében felhasználhatjuk arra, hogy az elektronsugár erősségét az anódfeszültséggel szemben igen kis vezérlő feszültségekkel szabályozzuk, vagy az e célból meghosz-80 szabbított belső elektródán belüli elrendezett kitérítő lemezekkel, fokozott érzékenységgel oldalirányban kitérítsük, vagy az elektronáramlásnak az, anóda felé való visszafordításával teljesen megszün-35 tessük. A berendezés ebben az esetben úgy működik, mint tértöltéses erősítőcsövek vezérlőrácsa, illetőleg mint az elektrontükör. A kitérítő lemezek hasonló elrendezése a 4. ábrában feltüntetett megoldás-40 nál is lehetséges. A kitérítéssel szembeni fokozott érzékenység fontos azoknál a csöveknél, amelyeket a távolbalátás, a hangosfilm céljaira, vagy mint katódsugároszcillográfokat alkalmaznak, ame-45 lyeknól a sugarat igyekeznek minél kisebb feszültséggel vezérelni. Az 5., 6. és 7. ábrák oly katódsugárcsövek különböző kiviteli alakjait mutatják, amelyekben a találmány szerinti villamos 50 lencse van. Az 5. ábrabieili kiviteli alaknál (1.) a, cső üvegburája, amelynek tölcséralakú részében van a (2) világító ernyő. Az elektronok a (3) izzókatódán keletkeznek. 55 Az elektronok intenzitását önmagában ismert módon a (4) Wehnelt-henger vezérli. Az anóda a lyukasztott (5) ernyő bői és az azzal összekötött hengeres (6) hálóból áll, amely egyúttal a villamos lencse egyik eleme és a vele egytengelyű 60 (7) üreges hengert körül veszi. A mező képe megegyezik a 3. ábrán látható képpel. Ha a (6) és (7) elemeket a (8) telep •feszültsége alá helyezzük, akkor ezek az elemek villamos lencseként hatnak. Az 65 iivegteist többi része, kivéve a világító ernyőt, az anóda potenciáljára kapcsolt (9) e-züstbevonaittai ellátott. Az, elektronsugár oldalirányban önmagában ismert módon a (10) és (11) lemezpárokkal térít- 70 hető ki. Az elektronsugarat moduláló, illetőleg elzáró feszültséget a (12) és (13) kapcsokról vezetjük a (4) Wehnel,t-hengerbe. A 6. ábra szerinti megoldásnál a vil- 75 lamos lencsének egymás mellett fekvő elemei vannak. Az anóda ez esetben a lyukasztott (5) ernyőből áll és a lencse különböző elemeit ezüstnek vakuumban való termikus elgőzölögtetésével, megfe- 80 lelő alakú sablonok segítségével vittük lel az üvegtest belső oldalára. Ezek az elemeik a hengeres, egymástól szigetelt (14) és (15) részekből és az utóbbi után következő (16) részből állanak, amely a 85 bura tölcséralakú részébe terjed és az anódával ugyancsak össze van kötve. Ez a kivitel megfelel a 4. ábra szerinti villamos mező alakjának. A <16) fegyverzeten belül vannak ,a (10) és (11) kitérő 90 lemezek. Mivel az elektródák ennél a megoldásnál az üvegfal metallizálása útján készülnek, az ilyen csöveknek sorozatos gyártása egyszerű. Az elektródák természetesen megfelelő alakú csövekből 95 vagy fémhálókból is készíthetők, amelyeket végeiken szigetelő köztartó darabok kötnek össze egymással. A 6. ábra szerinti megoldásnál a modulációs, illetőleg a zárófészültségét a (12, 13) kapcsok- 10( ról vezetjük a középső lencseelemhez, míg a (4) Wehnelt-1leuger feszültsége állandó. A kitérítő lemezek a (15) lencseelem belsejében is elrendeahetők, hogy az elektronok ottani lassú mozgása kö- tOi vetkezteben a kitérítés iránti nagyobb érzékenységet érjünk el. Ebben az esetben a (15) elemet hosszabbra készítjük. A 7. ábra oly kiviteli alakot mutat, mely a 4. ábrának megfelelő, csak egy ll( lencsefelületű villamos lencsét tartalmaz. Az elektronok az első (5) anódán aránylag csekély sebességgel haladnak át, ezután oldalirányban kitérnek és a hengeres (5) és (17) elektródák között kon- Ili eentrálódnak és gyorsulnak, mert a (17)
