112574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elktródák előállítására
Megjelent 1935. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 112574. SZÁM. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás elektródák előállítására. Siemens Planiawerke Aktiengresellschaft lur Kohlenfabrikate Berlin-Lichtenberg*. A bejelentés napja 1&34. évi február hó 26-ika. A találmány eljárás önmagától kiégő elektródák és egyéb szénből való töltések és bélések előállítására, melyeket abban a kemencében égetnek ki, ahol az elektró-5 dákat felhasználják. Ilyen elektródák vagy bélések előállításához való masszákat eddig úgy készítették, hogy az alkalmas szemcsenagyságú és finomságú alapanyagokat, (antracit, koksz és egyéb szén-10 fajták), fűtött keverőgépekben 60—100 C° hőmérsékletnél, kátránnyal ós szurokkal Összekeverték. A massza a kötőanyag mennyiségétől ós minőségétől függően többé-kevésbé képlékeny. A képlékenység 15 ezenkívül elsősorban a hőmérséklettől függ. A használatos masszák már a normális hőmérséklet felett való csekély hevítésüknél is folyósakká válnak. A masszák szállításának szempontjából azon-20 ban ez a körülmény hátrányos. Ha viszont a masszákat olyan keményre készítik, hogy azok könnyen szállíthatók, a maszszának a tartóba való betöltése okoz nehézséget még akkor is, ha azokat a szokásos 25 módon 60—100 C° ra előmelegítik. Oly masszákat, melyek ennél a hőmérsékletnél sem elegendően folyósak, erélyes döngöléssel kell a tartóban elosztani, ami esetleg egyenlőtlen anyag elosztású elektró-30 dákat eredményez. A találmány szerinti eljárással ezeket a hátrányokat kiküszöböljük. A találmány célja oly masszának az előállítása, mely normális hőmérsékleten olyan kemény, 85 hogy könnyen szállítható és a tartóba külön előmelegítés nélkül betölthető, a tártóban bekövetkező fokozatos melegítésnél azonban erélyes döngölés nélkül iá összefolyik. Ezt úgy érjük el, hogy a maszszát először csak annyi és olyan kötőanyag- 40 gal keverjük, hogy az hidegen kemény és könnyen felaprítható anélkül, hogy a normális hőmérsékleten ismét összesülne. Az így előállított és felaprított masszát a tartóba öntjük anélkül, hogy azt elő- í5 zőleg fel kellene melegíteni. Ezután kevés hígfolyós kátrányt öntünk a tartóba, aminek kettős hatása van. A hígfolyós kátrány egyrészt bizonyos mértékben keni a szemcséket, úgyhogy a massza 50 egyes szemcséi jobban csúsznak. A hígfolyós kátrányadaléknak ez a hatása a földmunkáknál szokásos homokbeiszapolással hasonlítható össze. Másrészt azonban a kátrány a szemcsés massza kemény 55 kötőanyagát is lassan feloldja. A feloldást elősegíti a keveréknek a kemencében Való növekvő felmelegedése. A masszának a viszkozitása ezzel nagymértékben csökken és igen homogén, égetett széntest go keletkezik. Erre a célra különösen alkalmasnak bizonyult oly hígfolyós kátrány, melynek koksztartalma legfeljebb 15%. A kemény massza előállításánál a szokásosnál nagyobb rész kemény szurkot 65 alkalmazunk. Előnyösek a magasabb hőfokon desztillált szurokfajták. A szurkot és a szenet fűtött keverőgépekben 80—100 0° hőmérsékletnél összekeverjük és a masszát ezután hűlni hagyjuk. A lehűlt 70 masszát kollerjáratokban, hengereszúzókban vagy egyéb hasonló készülékben, pl. 10 mm. szemcsenagyságúra vagy még finomabbra, homok vagy dara finomságára aprítjuk. A részecskék a normális 75 hőmérsékleten saját súlyuk alatt nem z ]
