112565. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda kisütőcsövekhez és eljárás annak előállítására

Megjelent 1935. évi augusztus hó 230-én. MAGYAR K T R A LY! SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112565. SZÁM. — VII/cl. OSZTÁLY. Közvetett fűtésű katóda kisütó'csövekhez és eljárás annak előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég Újpest. A bejelentés napja 1933. évi március hó 10-ike. Közvetett fűtésű katódás kis ütőcsö vekhez, főleg elektroncsövekhez, újabban majdnem kizárólag olyan katódákat használnak, melyek az emittáló rétegjei be-5 vont vezető felületet hordó, rendszerint csőalakú szigetelőtestből és ennek egy vagy több furatában elhelyezett fűtőtestből állnak. A szigetelőtest rendszerint égetett tűzállóanyagból, az emittáló réte-10 get hordó vezetőfelület fémcsőből, a fűtőtest pedig egyszerű vagy spiralizált fémdrótból áll. A találmány az efféle szerkezetű katódák tökéletesítését célozza. A fenti szerkezetű katódákkal felsze-15 relt elektroncsöveknél ugyanis üzem közben a hozzájuk kapcsolt hangszóróban vagy telefonban gyakran kellemetlen, zavaró zörejek lépnek fel, különösen olyan esetben, ha a katóda fűtőfeszültsége 20 aránylag nagy, pl. 20 volt. Vizsgálataink szerint e zörejek több okra, elsősorban a szigetelőtest meg nem felelő szigetelőképességére, valamint a fűtőszálnak a szigetelőtest furataiban való mozgására vezet-25 hető vissza. E mozgás oka valószínűleg az, hogy a fűtőszál, ha pl. hőkiterjedés okozta elmozdulás folytán a szigetelőtesttel valamely pontján érintkezésbe került, e ponton jobban lehűl, mint többi 30 részein, hol melegét csak sugárzás útján adja le. E lehűlés folytán ellenállásai megváltozván, változik a fűtőáramerősség és ezzel a fűtőtesthőmérséklet, minek folytán újabb elmozdulás állhat elő és 35 így a zörejek folytonossá is válhatnak. Ezen jelenség káros hatása azonban szintén kisebb, ha a szigetlőtest szigetelési ellenállása nagy és az üzemidő folyamán nem csökken, mi azonban az eddig isme-Í0 rétes katódáknál általában nem forgott fenn, mert tapasztalat szerint az átvezetés az ilyen katódáknál egyre nőtt, mi vizsgálataink szerint valószínűleg annak következménye, hogy a szigetelőtestben elektrolitikus hatások folytán a szigetelő- 45 testet alkotó oxid fémé vált ki, mely a szigetelőképességet egyre jobban csökkentette. Ez a tünemény egyenirányítócsöveknél azt a kellemetlenséget eredményezheti, hogy a fűtőáramkör is az egyenirá- 50 nyitandó nagy feszültség alá kerül. A találmány szerint e hátrányokat elsősorban azzal küszöböljük ki, hogy az eddigieknél nagyobb és gyakorlatilag állandó szigetelőképességű szigetelőtesteket használunk. 55 Azt találtuk ugyanis, hogy az eddig ismerteknél nagyobb és állandóbb szigetelőképességű szigetelőtesteket kapunk, ha a szigetelőtestet valamely olyan tűzálló, szigetelő fémoxidból készítjük, mely ki- 60 égetve kissé porózus szerkezetű, és ennek pórusaiban tinóm eloszlásban valamely más fém szintén szigetelő, tűzálló vegyületét, célszerűen oxidját, visszük be. E két vegyület, különösen oxid határfelületein 65 ugyanis az átmeneti ellenállás rendkívül nagy és még magas hőmérsékleten is megtartja ezen értékét. Ilyen beviendő tűzálló szigetelő fémvegyiiletekként az oxidokon kívül pl. fémszilikátok, fémkar- 70 bidok stb. is alkalmasak. Az ilyen szigetelőtestekkel ellátott katódákat még jobban javíthatjuk, ha szigetelőtestüket az üzeminél magasabb hőmérsékletre hevítve, az alant részletesebben ismerte- 75 tendő elektrolizálásnak vetjük alá, melynek hatása alatt benne valószínűleg zárórétegek jönnek létre. Az ilyen szigetelőtestek előállítására főleg a magnézium, alumínium és zirkonium oxidjai alkalma- 80