112557. lajstromszámú szabadalom • Készülék túlárammal működtetett aljazatos önműködő kapcsoló gyors kiváltására

jához, másvészt a (46) kapcson át a földhöz csatlakozik. Ebben a csévében testzárlat esetén áram kering, az elektromágnes behúzza fegyverzetét és a kapcsoló 5 (15, 16) reteszművét kiváltja. A (30) elektromágneses tekercs (33) ellenőrző gombbal az áramfogyasztó testéről, pl. íeliilvizsgálat végett lekapcsolható és egyrészt a (34) előtételleniálláson át egy-10 másután az aljazatautomata egyik vagy másik fázisára vagy másrészt földre kapcsolható, úgy, hogy a reteszmű kivált. A (40) bak, amelyen a (30) hibatekercs és a kapcsoló valamennyi mozgatható 15 része van ágyazva, valamint az érintkezők és a bimetallikus szalagok, a (10) aljazat ra vannak szerelve. Ezen az aljazaton belül vannak a fúvócsévék, a rövidzárlati csévék és az ellenőrző nyomógombbal 20 működtetett átkapcsolószerkezet, valamint az előtétellenállás. Az aljazatautomata (41—46) kapcsait a (10) aljazat homlokoldalára szerelték. Az aljazatot szigetelőanyagból készült, 25 lepecsételhető (35) sapka borítja, amelyből a (36) „be" és (37) „ki" gombok, valamint (33) ellenőrzőgomb nyúlnák ki. Az aljazatnak a kapcsolókat hordó homlókoldalai külön (38 39) sapkákkal boríthatók és 30 lepecsételhetők. A találmány szempontjából lényeges a könyökemeltyűs rendszerek és a kiváltókészülék kiképzése és elrendezése. A 4—6. ábráikon látható (11) és (12) eme-35 lök képezik és az egyik emeltyűs rendszert, a (13) és (14) emelők a másik könyökemelt yűs r en d sz e rt. A (11) emelő a helytálló (51) forgáspont, a (14) emielő a helytálló (55) forgáspont 40 körül ágyazott. A (12) és (13) emelők közötti (53) csukló a „be" feliratú (36) nyomógomb (57) rúdjának (59) kulisszájában vezetődik. A 4. ábra a kapcsolót nyitott állapot-45. ban mutatja. Ha a „be" feliratú (36) gombot benyomjuk, akkor a (16) kilincs a (15) kiváltótengely (32) záróélére fekszik. Ezzel a (13) és (14) emelők közötti (54) könyök helyze-50 tében rögzítődik és a (13) emelő az (54) csukló körül elfordul. Elfordulás közben a majdnem kifeszített állapotban levő (11—12) könyökemeltyűs rendszer (12) emelőjét felfelé tolja. Mivel az (52) 55 csuklópontnak az (51, 53) pontokat összekötő vonaltól való (a) távolsága nagyon kicsi, tehát nagyon kicsi az a kar, amelyen a (12) emelő bekapcsolási mozgása kezdetén hat, aránylag nagy erő kell ahhoz, hagy a (11, 12) emeltyűrendszert a 4. * ábrában feltüntetett helyzetből az 5. ábrában feltüntetett kicsuklasztott helyzetbe hozzuk. Amint a 4. ábrában feltüntetett kifeszített helyzetet legyőztük, a (11, 12) emeltyűrendszer az 5. ábrában feltünte- * teret kicsuklasztott helyzetbe ugrik, miközben az (57) rúd (58) rugója megfeszül és az (56) kar a (17) érintkezőt a helytálló (18) érintkezőre nyomja. A kapcsoló ekkor beiktatott állapotban van. A (12) és ' (13) emelőkből álló könyök jobbfelé kicsuklasztott, úgy hogy a kapcsoló beiktatott állapotában megmarad. A kapcsoló nyitása végett a (15) kiváltótengelyt elfordítjuk. Ez az elfordí- ' tás történhetik kézzel, úgy hogy a (37) gombot benyomjuk, melynek (60) rúdja homlokoldalán (61) felülettel van ellátva (1. ábra). Ez a (61) felület a kiváltótengely (32) záróélére fekszik és ennek foly- í tán a tengelyt elfordítja. A tengely elfordulását azonban villamos hatás is elő idézheti, nevezetesen a tengelyt elforgathatja a (24) bimetallikus szalag, vagy a (26) horgony (1. és 7. ábrák), miközben a ' (32) él a (16) zárókilincs előtt elfordul és a zárókilincs kivált. A könyökemeltyűs rendszerek hosszirányban eltolódnak és .a 6. ábrában feltüntetett helyzetbe .jutnak, amelyben az (53) csuklópont az ! (59) kulisszában felülről lefelé elmozdulva alsó vóghelyzetóbeii van. Ekkor mindaddig, amíg a túláram, vagy a rövidzárlat fennáll, a kapcsolót nem lehet újiból beiktatni, mert az (53) csuklópont ' az (59) kulissza alsó végében van és ennek megfelel 06T1 8 (11) és (12) emelők alkotta könyök a „be" feliratú gomb benyomásakor nem fordítható oly mértékben felfelé, mint az a (17) és (18) érintkezők összenyomásához szükséges volna. A (16) zárókilincsnek ebben a helyzetében, amit a 6. ábra mutat, a (17) érintkező a (18) érintkezővel még átmenetileg sem hozható kapcsolatba. A leírt készüléknél a bekapcsoláshoz szükséges mozgás nagyobb erőhatást igényel, ezután azonban a kontaktusok végleges érintkezése meg nem akadályozható, mindaddig amíg" a zárókilincs a (15) kiváltótengelv záróélére támaszkodik. A 7. ábráiban távlati rajzban tüntettük fel a kiváltószerkezetnek mindazokat a lényeges részeit, melyeknek működése