112549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisülési csövek elektródjainak és egyéb alkatrészeinek, valamint sugárzó teteknek bevonására idegen anyagokkal

Megjelent 1935. évi augusztus hó ,126-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112549. SZÁM. — XVI/e. OSZTÁLY. Eljárás kisülési csövek elektródjainak és egyéb alkatrészeinek, valamint sugárzó testeknek bevonására idegen anyagokkal. Dr Patai Imre oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi jnnius hó 20-ike. Különböző szerkezteteknél, műszereknél, készülékeknél, különösképen pedig kisü­lési csöveknél, mint amilyenek a rádió vevő- és adócsövei, egyenirányítócsövek, 5 stb., gyakran használatosak olyan alkat­részek, főleg fémek, amelyeknek fizikai és kémiai sajátságai megfelelnek ugyan a szerkezettel meghatározott követelmé­nyeiknek, felületük azonban a legkedve-10 zőbb és legkívánatosabb sajátságoktól el­tér. így pl. a rádió adócsövek rácsa és anód ja a legcélszerűbben nikkelből, molybdíaeinből vagy wolframból készül, mely fémeik sugárzó képessége azonban 15 nem mindenben felel meg a követelmé­nyeknek. Elteikintve attól, hogy a wolf­ram és molybdaen a levegőn könnyen oxidálódnék, ennek a két fémnek még az «i sajátsága, hogy szelektíven sugároz és 20 így a cső működése közben képződő me­legmennyiséget nem képesek sugárzással olyan mértékben elvezetni, mint például a fekete testek. Vevő- és adócsöveknél tehát felmerül annak a szükségessége, 25 hogy a nikkel, molybdaen, wolfram és más anyagokból készült elektródokat mesterségesen feketítsük be. E leírásban ismertetett eljárás nem szorítkozik csu­pán az ilyen esetekre, azonban a példa 30 kedvéért ezt, az esetet választhatjuk. Ismeretesek olyan eljárások, amelyek­kel fémek felületét más anyagokkal, pl. más fémekkel bevonhatjuk. Ilyen eljárás pl. a galvanoplasztika. Szükség lehet 35 azonban arra, hogy a fémeknek, pél­dánkban, tehát a rácsnak vagy anódnak felületét olyan anyagokkal vonjuk be, amelyek elektrolitikus úton a felületre nem vihetők fel. Az is lehetséges, hogy az elektrolitikus eljárásoknak különböző 40 nehézségei vagy hátrányai vannak. A találmány olyan eljárást tesz lehetővé, amely minden anyagra egyaránt alkal­mazható, amelynek segítségével tehát tetszésszerinti fémet, vagy félvezetőt, 45 más anyagokkal bevonhatunk. A talál­mány szerint a bevonó anyagokat kol­loidáiis állapotba hozzuk és elektrofore­zissel juttatjuk a bevonandó fém, vagy félvezető felületére. 50 Elektróncsövek anódjainak és rácsai­nak bevonására kísérleteim szerint cél­szerűnek mutatkozott a kolloidáiis gra­fit, mint bevonó anyag. Ha pl. közismert kolloidáiis grafitból 0.01,%-os vizes kol- 55 loid oldatot készítünk, a bevonandó anó­dot vagy rácsot pozitív elektródként, egy platinalemezt pedig negatív elektródként kapcsolunk a két elektród közti 8—10 Volt feszültséggel, úgy az anód felületén 60 néhány perc multán jól tapadó, össze­függő, egyenletes grafit-réteget kapunk, melynek vastagsága természetszerűleg az áramsűrűségtől és a kataforezis idejétől függ. Egyik kísérletsorozatunknál pl. az 65 áramsűrűség 1.4 mA/om2 volt, amely mellett kb. 7 perc alatt 0.001 mm. vastag­ságú réteg képződött. Célszerűnek lát­szott, hogy a kataforezis folyamata alatt az sóidat lúgosságát ammónia hozzáadásá- 70 val növeljük. Kísérleteinknél az ammó­nia mennyisége 0.03% volt. Az elektrofo­retikusan leválasztott grafit-réteg az anód felületéhez igen jól tapad, dörzsö­léssel csak nehezen távolítható el, azon- 75 ban jó? elbírja mindazon kezeléseket,

Next

/
Oldalképek
Tartalom