112545. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő lefelé irányuló huzammal, különösen gépjárművek üzeméhez való fagáz előállítására

— 168 — pen,y külső határoló fala, melyet a külső levegő ér, messzemenően hűti és egyúttal a generátorakna felső rétegeiben lévő tü­zelőanyag is előmelegszik. 5 A mellékelt rajz a találmány szerinti generátor példakénti foganatosítási alak­jának függőleges metszete. A generátor hengeralakú (1) bádogtes­tét felül a (2) töltőfedél és alul a (3) ros-10 tély zárja el. Az (1) bádogtest ben a vala­mivel k isibb átmérőjű (4) bádogtest van. mely utóbbi az (1) bádogtesttel az (5) gyűrűs teret zárja be. A (4) bádogtest belsejében bizonyos magasságban a (6) 15 légfúvóka van, melybe a levegő a (7) csö­veken át lép. A (7) csövek az <1) bádog­test alsó részéből, még pedig a (8) térből indulnak ki, melyet a tágabb (9) bádog­henger és a (10) fenék határolnak. A le-20 vegő a (9) bádoglhengerbe több (11) he­lyen lép, a (9) bádoghenger és az üreges (1) bádogtest közötti (12) gyűrűs térben lefelé áramlik, a (8) térbe jut és innen a (7) csöveken keresztül a (6) légfúvókába 25 áramlik. A (6) fúvóka körzetében van a generá­torakna égési öve, melyben a legnagyobb hőmérséklet van. E körzettől lefelé az üreges (4) bádogtest belsejében a további, 30 vele koncentrikus (13) bádoghenger van, melynek átmérője valamivel kisebb, mint az üreges (4) Ibádogtesté. így a (14) gyű­rűs tér keletkezik, mely felül és alul tö­mítetten el van zárva. A (13) bádoghen-35 ger néhány helyén a (15) nyílások van­nak, melyeken át a (14) üreg az akna re­dukálóövével van összekötve. A generátor aknáját felül az üreges (1) bádogtest, lejébb az üreges (4) bádogtest 40 és még lejebb a (13) bádoghenger hatá­rolja. Azon a helyen, melyen a gázképzés kezdődik, tehát a (6) fúvóka körzetében a (4, 13) kettős fal van, mely az aknát az (5) köpenytértől elválasztja. Az (5) kö-45 penytér felső végén a (16) gázelvezető csőtoldat van, úgy hogy az aknában kép­ződött gáz először lefelé áramlik, azután az (5) köpenytérben felfelé halad és a (16) csőtoldaton át leszivatik. A (14) üreg 50 a (15) nyílásokon át telik meg generátor­gázzal, mely ebben az üregben nyugalmi helyzetben marad és az akna belseje, va­lamint a gyűrűs köpenytér között szige­telő réteget alkot. Erre a szigetelő rétegre 55 csupán ott van szükség, ahol az akna bel­sejében magas hőmérsékletek uralkodnak. Feljebb ilyen szigetelésre nem csak szük­ség nincsen, hanem az nem is kívánatos, mert ott az (5) gyűrűs téren átáramló gáznak melegét nem csupán a külső leve- 60 gőnek kell leadni, mely itt az üreges (1) bádogtestet körüláramolja, hanem melegét a geinerátorakna felső részében lévő tü­zelőanyagkészletnck is át kell adni. A generátorakna alsó részében a szigetelés ű5 megakadályozza, hogy a (14) térben, hő adassék át az akna belsejéből az (5) gyű­rűs térnek ós az ezen a helyen átáramló generátorgázok nem csak fel nem hevül­nek, hanem melegüket a (12) gyűrűs 70 téren át lefelé áramló égési levegőnek ad­hatják át, mely ezáltal kívánt módon előmelegszik. A generátorgázok már itt hűlni kezdenek. Az a körülmény, hogy az (5) gyűrűs téren át felfelé áramló gene- 75 rátorgázok a generátorakna belsejétől meleget nem vonnak el, a gázfejlesztés szempontjából is előnyös, mert így a hő­veszteségek épen azokon a helyeken, melyeken a legkevésbé kívánatosak, neve- gg zetesen a generátor égési övében mini­málisak. Azzal, hogy a köpeny belsejében lévő generátoraknát kettős fal határolja és az aknafal üregét szilárdan vagy gázalakú 85 hőszigetelő anyagokkal töltjük ki, azt az előnyt érjük el, hogy a generátor teljes egészében közönséges bádogból lehet, melynek magában véve nem kell tűzálló­nak és korrózióállónak lennie, anélkül 90 azonban, hogy azzal a hátránnyal kellene számolni, hogy a bádogfalak a revesedés elleni védelmére a köpenytéren átáramló generátorgáz az akna falán át felhevül. A generátorakna kettős falának kitöltése 95 a tűzálló kibéleléssel vagy kifalaizással nem egyenértékű, mert az üregbe töltött szigetelőanyag nem válhat le, mint a szabad kibélelés, melyet időnként meg kell újítani. Mivel a kívánt célt aránylag IQO kis mennyiségű szigetelőanyaggal érhet­jük el, a generátor súlyát nem növeljük jelentős mértékben. Amennyiben azonban a generátorgázt magát alkalmazzuk szi­getelőanyag gyanánt, a többletsúly a 105 generátorakna falának megkettőzésére korlátozódik és ez olyan kevés, hogy gya­korlatilag nem jön számításba. A (3) rostély alatt a (17) hamutér van, melyet a (18) fedél zár el. A (3) rostély no kívülről rázható, úgy hogy a hamu a (17) hamutérbe esik és innen a (18) fedél nyi­tása után időről időre eltávolítható. A (3) rostély mellett megakadályozza, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom