112514. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai gyújtó tüzérségi lövedékekhez

_ 4 — akadályhoz való csapódásakor a (29) du­gasz tehetetlenség folytán előre mozog, úgy hogy a (28) felcsapódási szeg a (30) gyutacsot éri és a lövedék töltésének rob-5 bánását előidézi. Ha a lövedéket előre meghatározott időpontban robbantandó lövedéknek hasz­náljuk, a robbanást az óramű által vezé­relt (42,43) fecsapódási szerkezet idézi 10 elő. Ehhez a (28, 30) felcsapódó szerkezetet vagy elreteszeljük vagy nem reteszeljük el. Ha ezt a felcsapódó szerkezetet elre­teszeljük, a lövedék kettős hatású, ameny­nyiben gyújtója úgy felcsapódó, mint 15 időzítő gyujtóképen is hat. Az el-lövés és a lövedék robbanása közötti időtarta­mot szabályozhatjuk az óramű segélyével, melynek hajtóműve és billegőjének rez­gésszáma a modern tüzérségi lövedékek 20 nagy indulási sebességeihez alkalmaz­kodó kivitelű. E célból a (8') közbenső gyűrű a (9) süveggel a lövedék csúcsának (8) alaplemezéhez képest forgatható. A (8') közbenső gyűrűnek elforgatás révén való 25 beállítását az (57) fokbeosztás és a (60) jelzőnyíl segélyével állapítjuk meg. Mivel a (23) hajtókerék a (8') közbenső gyűrűvel az (50, 51) peckek útján helytállóan van összekötve, a (23) kereket a (8') közbenső 30 gyűrű forgómozgása magával viszi, ami­koris a (25) szárnyak a (39) golyókat a csavaralakú (38) pályán magukkal viszik, hogy azokat az oldalsó (40) nyíláshoz képest előre meghatározott helyzetbe hoz-35 zák. A golyók kölcsönös helyzete egyrészt egymáshoz, másrészt pedig a nyíláshoz képest határozza meg azt az utat, amelyet a golyóknak csavaralakú pályájukon az ellövés és a lövedék robbanása közötti 40 időtartam folyamán meg kell tenniük. Ez az útdarab arányos a lövedék által a robbanásig megtett röppálya hosszával. Nyilvánvaló, hogy csakis a (40) nyíláshoz legközelebb fekvő golyó képes a (42) fel-45 csapódási pccekkel együttműködni, míg a hajtórendszer többi golyóit csakis az egyensúly létrehozása miatt alkalmazzuk. Az ellövés pillanatában az (50) pecek a lövedék tengelyirányú gyorsulásának 50 hatása alatt, tehetetlenség folytán az e célra alkalmazott furatban mozog. Ép így a három (56) elreteszelő tömeg (55) fura­tában lefelé csúszik, miközben e tömegek (59) vastagításukat széttörik és az (53) 55 horony szólét érik, amivel a (8') köz­benső gyűrűt a lövedék csíicsának (8) alaplemezével elreteszeli. Ha a lövedék a lövegcsövet elhagyta és a tengelyirányú gyorsulás folyamata be­fejeződött, a lövedék forgómozgása az (51) 60 pecket vagy peckeket (több ilyen pecket is alkalmazhatunk) (51') furatukba röpíti, amivel a (23) hajtókerék a (8') közbenső gyűrűtől szabadul, mely gyűrű az óramű tartója. Ép így a (45) henger tehetetlenség 65 folytán a (48) rugó hatása ellenében ki­felé jut annyira, hogy a (42) felcsapódási pecek felszabalul. Végül a két (62) golyó a röpítőerő hatására a (63) pálya vége felé gördül és e golyók a (16) billegő- 7C nek impulzust adnak, úgy, hogy az a (13) szabályozó rugó hatására lengeni kezd. A billegő rezgéseit, ennélfogva tehát az óramű járását ettől kezdve a (39) golyók­nak a (23) szárnyaskerékre kifejtett 7£ hajtó hatása támogatja. A röpítőerő ha­tása alatt álló (39) golyók csavaralakű (38) pályáikon mozognak és ezen forgá­suknál a (23) hajtókereket magukkal viszik, mely viszont a (22) fogaskoszorút, 8< a (21) időzítőkereket, a kerékművet, a gátszerkezetet és a szabályozó billegőt mozgatja. Ha a legtávolabb elől fekvő (39) golyó a (40) nyílás elé jut, e golyót a röpítőerő a (41) csatornába dobja és a 81 (42) felcsapódási pecekhez ütközik, mely a (43) gyutacs gyújtását, ennélfogva tehát a lövedék töltésének robbanását előidézi. A (40) nyílást rugalmas szalag zárhatná el, annak megakadályozására, hogy a 9' golyó ezen nyíláson át a csatornába idő­előtt essék. A golyó ekkor a csatornába való belépést kikényszeríti, ha a röpítő­erő hatása alatt áll. Az ismertetett hajtószerkezet természe- 9 tesen csak foganatosítási példa és a kivitel attól eltérhet. Így, pl. a szerkezet csak egyetlen hajtógolyót tartalmazhatna, a golyók csavaralakú pályájának menetma­gassága vagy emelkedése egyenletes vagy egyenlőtlen vagy pedig többé-kevésbbé nagy lehetne, a golyó vagy a golyók pe­dig a hajtókereket tetszőleges más szer- 1 kezeti elem köz-vetítésével hajthatnák. Szabadalmi igények: 1 1. Mechanikai gyújtó tüzérségi lövedé­kekhez a felcsapódási szerkezetet ve­zérlő óraművel és legalább egy olyan tömeggel, amelyet a lövedék forgása által előidézett röpítőerő befolyásol, j hogy csavaralakú pálya szerinti tranz­lációs mozgást idézzen elő, jellemezve az időzítős gyujtószegre csapódó és aj kiindulási helyzettől kezdve a közvet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom